Kedvesem

 Egyetlen perc választ Tőled el,
 Egyetlen átkozott áldás,
 Végtelen síri türelemmel,
 Csak Te, kedvesem, nem vár más.

 Érintésed hűs bársonylepel,
 Csúcsokat borít így a hó,
 Csendszavaid vad árja lep el,
 S elfeledtem mindent mi szó.

 Legyőzött ajkamba mar ajkad,
 Kiáltásom csókodba vész,
 De ha vérem ízét akartad,
 örömöd fájdalmat emészt.

 Váratlan adtad ajándékod,
 Erőtlen, titkos vágyaim:
 Lopva elcsent szerelmes légyott,
 Te és vágyad a társaim.

 Nem választ már semmi Tőled el,
 Hozzád bújhatok ölelőn,
 S áldalak síri szerelemmel,
 Elmúlás, édes szeretőm.