| Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[17:42] Yoro: Június 11. 15 óra, de még a hírnök se jött.
[17:34] karonfoll: mi az olimpia jelentkezési határidő?
[15:28] neosaman: Akkor még egy darabig pihengetek :)
[09:24] Salle: még egy darabig igen ..
[09:22] neosaman: A sötétség kora még folyamatban van?
[22:10] Ussuk_ki: Upsz, köszi, megint tanultam valamit! átok (#294). Ehh.
[20:17] Yoro: Esetleg átok hatása alatt állsz.
[19:25] Pjtor: mennyi EP-d hianyzott hasznalatkor?
[18:11] Ussuk_ki: Az mitől lehet, hogy a gyógykenőcs csak 40-50 ÉP-t gyógyít? Éhezéstől pl. lehet? thx
[17:37] Yoro: Igen.
[17:17] Senn: a mostani eventben a halálkúpos fürkészek is erősödnek?
[15:29] Ussuk_ki: @Salle: Köszi! Írok levelet vagy PM-t itt, lenne egy kérdésem még. V
[13:59] Salle: alap mxtu számít itt, nem a tárgyakkal növelt
[13:57] Salle: TNO 6-nál nem növelheti a tag a vezető aktuális MxTUja fölé a sajátját
[13:56] Salle: max 90 alapból , és annyi amennyi a taglétszám, a változással együtt nő/ csökken az is.
| | | | Jelenleg bejelentkezve: | Bunkó's Big Ben, Kregon, Biborhold
3 felhasználó | | | | Regisztrált: | 1132 felhasználó
1465 karakter
Legutóbb: Pakmara | | | Stílus:
| | | | Top 100 >> |
Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | | Felhasználó | # | | Koc | 155 | | Marcsa | 69 | | Givangel | 66 | | FlyXan | 57 | | Spunk | 56 | | Ababo | 54 | | Annak | 44 | | Zka | 43 | | Fear'A Wee | 29 | | cinty | 28 |
Tudásbázis toplista: | | Felhasználó | Tudás | | Marcsa | 98.9160% | | Annak | 98.0334% | | FlyXan | 96.2769% | | Yoro | 96.0499% | | Zka | 95.1130% | | skaven | 94.3511% | | Amanda | 93.4405% | | Balu | 92.5837% | | Koc | 92.5644% | | Spirit | 91.7473% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Tib] Clod Onar kalandjai |
5860. nap :: Elveszve
A repedezett bőrön több pattanás is éktelenkedett, de nem emiatt nézte idegenül a nagydarab alak az ujjait. Nem emlékezett, hogy mit keres a kezében a jéghideg fém, melynek végén ott rángatózik még valamilyen félig holt hús. Tétován hátrébb is lépett – meglepő bizonytalanság olyasvalakitől, aki hozzá hasonlatos trófeákat visel övén -, és egy pillanatra majdnem egyensúlyát is vesztette a mögötte lévő tetembe ütközve. Láthatólag feldühödött és ez el is söpört minden bizonytalanságot. Körbeperdült, a jobbjában lévő gyilkon rázott egyet, hogy megszabaduljon a rajta lévő vértől, hördülésre emlékeztető hang tört elő torkából, amivel megidézett néminemű mágiát, és szétnézett a tájon. Nem emlékezett rá, hogy hogyan került ide – de még érezte a teleportálás illatát, ahogy megolvadt a kő, ahová érkezett. Az előtte fekvő lény is lélegzett még pár pillanattal ezelőtt; de a harcra nem emlékezett. Gyorsan túltette magát rajta, kezei önmaguktól mozdultak, ahogy elrendezte felszerelését, felmálházta hátasát és nyeregbepattant. Vissza se nézve indult tovább.
A draklen vicsorgó szája ujjnyira volt csak arcától, de nem ez rettentette meg. Mintha csak külső szemlélője lenne önnön cselekedeteinek, úgy fordult ki a halálosnak szánt ölelésből, szúrta meg ellenfelét, lépett oldalra és vetette meg lábát az ellentámadást várva. Minden mintaszerűen történt, mint annyiszor már. Ezerszer? Tízezerszer? Valahol számolta, de nem tudta volna megmondani. Felismerte a helyet – egy citadella volt, érezhető volt a szél erején, ahogy ily magasságban tépte a köpenyét és szakállán át is marta arcát. Szakáll? Beletúrt, mintha nem is értené, hogy lehet ez is a része. Az építmény legmélyén lévő ládához kuporodott, egy rutinszerű mozdulattal pattintotta fel és tette el a zsákmányt – egy pillanattal később meg sem tudta volna mondani, mi is volt az. Megvakarta fejét – körme töredezettek, mint régen, legalább ez nem változott -, kiköpött oldalra és kitúrt valamit orrából, melyet a falra kent. Véres volt, mégsem érzett fájdalmat sehol a testében. Éhes volt, mint mindig. Ideje indulni.
A halálfejes kendő világosan mutatta, merre is jár, de nem emlékezett rá, hogy miért is pont ide jött. Az egyik hely, olyan, mint a másik. Sűrű dzsungelek, kietlen sivatagok. Csaták, vér, mágia, győzelem. Lábnyomok a földön, sirályok a vitorla felett az égben. Érző és létező lények, némelykor fajuk nagyjai, máskor csak pondrók, gólemek, elementálok, sárkányok, repülő, kúszó, mászó, úszó, lebegő, ásó lények. Mind ugyanolyan. Megannyi név. Megannyi halál. Gyűrűk, láncok, páncélok, fegyverek. Változott valami? Szerette volna hinni, hogy igen. És azóta? Erre nem tudott válaszolni. Csak összevont szemöldökkel nézte a messzeséget, a csillagokat – mikor is nézte őket utoljára? – és nem érzett semmit sem. Belevágta a földbe lándzsájának végét, mire a hó körötte tüstént megfeketedett; sóhajtott – sose hallott módon – és útnak eredt. Ismerte ezt a tájat s eszébe jutott, hogy északra van pár kifosztásra váró település. Vér. Mágia. Győzelem. Ideje indulni. | | |
|
