Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[15:28] neosaman: Akkor még egy darabig pihengetek :)
[09:24] Salle: még egy darabig igen ..
[09:22] neosaman: A sötétség kora még folyamatban van?
[22:10] Ussuk_ki: Upsz, köszi, megint tanultam valamit! átok (#294). Ehh.
[20:17] Yoro: Esetleg átok hatása alatt állsz.
[19:25] Pjtor: mennyi EP-d hianyzott hasznalatkor?
[18:11] Ussuk_ki: Az mitől lehet, hogy a gyógykenőcs csak 40-50 ÉP-t gyógyít? Éhezéstől pl. lehet? thx
[17:37] Yoro: Igen.
[17:17] Senn: a mostani eventben a halálkúpos fürkészek is erősödnek?
[15:29] Ussuk_ki: @Salle: Köszi! Írok levelet vagy PM-t itt, lenne egy kérdésem még. V
[13:59] Salle: alap mxtu számít itt, nem a tárgyakkal növelt
[13:57] Salle: TNO 6-nál nem növelheti a tag a vezető aktuális MxTUja fölé a sajátját
[13:56] Salle: max 90 alapból , és annyi amennyi a taglétszám, a változással együtt nő/ csökken az is.
[12:26] Ussuk_ki: KT-vezető MxTU értékére van valami max.? Taglétszám függvényében pl? Thx
[09:13] Pakmara: nem ide sry :-D
 
Jelenleg bejelentkezve:
vyrydy, cabal, Neal, Miko
4 felhasználó
 
Regisztrált:
1132 felhasználó
1465 karakter
Legutóbb: Pakmara
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9160%
Annak98.0334%
FlyXan96.2769%
Yoro96.0499%
Zka95.1130%
skaven94.3511%
Amanda93.4405%
Balu92.5837%
Koc92.5644%
Spirit91.7473%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

169. nap :: Apák és gyermekek
Már nem is emlékszem, mikor aludtam végig az éjszakát utoljára. Hát most sikerült! Sőt, a jelekből ítélve nem is korán reggel ébredtem.

Sendiel és Lilenda a tábortűz mellett ültek és beszélgettek. A szavakat nem hallottam, csak beszédük dallamát, meg láttam, ahogy Sendiel nem csak mesél, hanem gyakran mutatja is a dolgokat. Annyira aranyosak voltak, hogy inkább nem mentem oda, csak néztem őket. Félelmetes fenevadakról lehetett szó – ahogy Sendiel utánozta a hangjukat, Lilenda bizony nemegyszer megijedt. De akkor a mesélőből apa lett, akihez oda lehet bújni, és élvezni az ölében, hogy nem lehet baj. Aztán folytatódott a történet, Sendiel játszotta tovább a sárkányt. Én meg elérkezettnek láttam az időt, hogy meglepjem, és csatlakozzak hozzájuk.

Lilenda örömmel újságolta el nekem, hogy mi mindent hallott, meg lelkesen kérdezgetett mindenfélét. Alig győztünk mindenre válaszolni Sendiellel! Meg amit lehet, megmutatni a környezetünkben.

Aztán pár nap múlva már azt tervezgette a mi kicsi lányunk, hogy hogyan fogja ő legyőzni a nagy sárkányt. Majd rövid csend után megkérdezte: „De… apa, ugye Te is ott leszel?”

Erre Sendiel az ölébe vette, és egy dalt énekelt neki. Egy dalt egy hősről, aki ugyan egyedül harcolt, de az apjától kapott karddal, a gyerekkorában tőle tanult alapokat saját harcmodorrá fejlesztve.

Ámulattal hallgattam én is, a történet miatt is, meg a dal szépsége miatt is. Lám, ő nem kardot kapott Halatirtól, hanem lantot és csodás hangot.

Jól elkalandoztak a gondolataim. Aztán arra eszméltem, hogy a végén Sendiel és Lilenda együtt éneklik a refrént.