Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[12:55] pterois: és micsoda meglepivel indult újra :)
[10:39] játékvezető: Újraindult a táplálás.
[09:27] játékvezető: Leállítom a táplálót kicsit hosszabb időre.
[09:21] Salle: éjfél körül léptem 2+1 kört, nem volt semmi probléma
[21:54] Roante: Visszaigazolas nekem jott. Leptem ma 4 fordulot, igy nem tudom, h az megjon-e.
[20:47] Mad: Már megvolt a 2. is :(
[20:45] Salle: küldd el még egyszer, hátha csak benyelte a letöltő az UL-t. Szokta néha. Most elvileg zöld út van.
[20:38] Mad: Sziasztok! Ti megkapjátok a fordulótokat? 2 órája küldtem el, de semmi nem jött azóta
[20:12] Yoro: Vagy gyorsabbra. :)
[14:16] Pjtor: kisse megkesve, de megjott az olimpiai kuldonc. jo lenne lecserelni a tintacsigat valami modernebbre
[19:59] Biborhold: Ebben a formában még egy darabig folymatban is lesz. Lassan haladunk azokkal a rombolásokkal.
[20:03] karonfoll: kk
[17:42] Yoro: Június 11. 15 óra, de még a hírnök se jött.
[17:34] karonfoll: mi az olimpia jelentkezési határidő?
[15:28] neosaman: Akkor még egy darabig pihengetek :)
 
Jelenleg bejelentkezve:

0 felhasználó
 
Regisztrált:
1132 felhasználó
1466 karakter
Legutóbb: Pakmara
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9160%
Annak98.0334%
FlyXan96.2769%
Yoro96.0499%
Zka95.1130%
skaven94.3511%
Amanda93.4405%
Balu92.5837%
Koc92.5644%
Spirit91.7473%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Frissebb bejegyzés
[T10] A Jel örökösei

2486. nap :: A Csatornától keletre
Átúsztam végül. Amikor először láttam meg a hullámzó vizet és a távoli, kékes párába burkolózó partot, úgy gondoltam, talán soha nem kelek át rajta. Álmaim, terveim Nyugatnak húztak. A szívem egy darabja még mindig a kiégett földeken hever. Azután, hogy az Úrnő elárulta, régi álmaim beteljesüléséhez a Csatrona vizén át visz az út, már terveztem az átkelést. Végül felsőbb hatalmak döntöttek a mikorról. És most itt vagyok, az alanori királyság határvidékén. Elviseltem a határőrök ostobaságát, ahogy már oly sokmindent a Tűz éjszakája óta. Sheran a békére tanít, és a hit talán elég lesz, hogy ne vonjak kardot, ha megismerem az arcukat a város forgatagában. Soha nem fogják megtudni, kinek köszönhetik az életüket.
Biztosrév városa gyönyörű. Nem is igazi város, inkább apró házcsoportok egy hatalmas, mesterien megtervezett kertben. Mintha a felszínlakó tündérek egy legendabéli városát látnám. Tennivaló is akad bőven - a vámház, amiről már a túlparton is hallottam, még befejezetlenül, csonkán áll a csatronára néző domb oldalában. Segítenék az építésben, hiszen egyszer majd én is visszatérek a kiégett földekre, de nem tudok ellenállni a vadon hívó szavának. Járom a vidéket, gyönyörkönök a csodáiban és megküzdök szörnyetegeivel. A jól ismert Nyugat után most szinte minden nap találkozok valami újjal, valami lenyűgözővel.
Egy drakolich már napok óta a nyomomban van. Kezemtől várja a végső megnyugvást, de a létezésbe börtönző átok mindig elrántja kegyelemdöfésre lendülő pengém útjából. Talán ma végre sikerül teljesítenem legfőbb vágyát.
Oly régóta nem használtam már a városi teleportációt, hogy el is feledkeztem róla. Amikor rádöbbentem, hogy mindenképpen be kell mennem a városba, szomorúan láttam, hogy nem érhetem el időben a Tornyot. Már belenyugodtam a megváltoztathatatlanba, amikor eszembe jutott, hogy hosszas gyaloglás helyett egyetlen ugrással a városban teremhetek. Remélem, lesz hozzá elég erőm.