| Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[09:35] Erynome: Alaria: a zöld gomb 10 perc után vált pirosra csak, ha jól emlékszem
[22:58] Alaria: Tudom csak mar zold volt a letolto aztan "bepirosodott" azert esten kis panikba :)
[19:12] Erynome: Yoro: az gyors, de akkor fut a backup is, az a lassabb :)
[17:46] Yoro: Éjfélkor frissülnek az NJK-k, van aukciós nap, addig nincs letöltés.
[00:18] Alaria: Nah bekurbliztak csak szolni kell! :)
[00:17] Alaria: Na most megadta magat vagy mi?
[19:38] Ussuk_ki: Az arénát, arlénát és a garnélát is.
[19:37] Ussuk_ki: @Salle & @Alaria: Köszi! Igen, nyugati kövület, szopatnak, sokszor bukom az arlénát miattuk.
[15:48] Erynome: cabal: munkaidőben ilyen előfordul:)
[14:13] cabal: áll a letöltő...
[09:12] Salle: plusz mire esik addigra ezek simán mennek 50+ dvk-val is :)
[09:12] Salle: nem esik annyi hogy fordulónként használja.
[09:11] Salle: vagyis közelében sincs hogy eshessen neki egyáltalán gömb. és az is csak egyszer használatos ,
[09:09] Salle: q.halálgömb persze működhet, DE ha valaki így kérdezi, akkor tuti arénában szív még a 2 döggel,
[00:34] Alaria: quwarg halalgombbel esetleg
| | | | Jelenleg bejelentkezve: | sargangyal, Kregon, Ussuk_ki, Pjtor, Jakab
5 felhasználó | | | | Regisztrált: | 1134 felhasználó
1477 karakter
Legutóbb: DrHappyFace | | | Stílus:
| | | | Top 100 >> |
Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | | Felhasználó | # | | Koc | 155 | | Marcsa | 69 | | Givangel | 66 | | FlyXan | 57 | | Spunk | 56 | | Ababo | 54 | | Annak | 44 | | Zka | 43 | | Fear'A Wee | 29 | | cinty | 28 |
Tudásbázis toplista: | | Felhasználó | Tudás | | Marcsa | 98.9130% | | Annak | 98.0299% | | FlyXan | 96.2808% | | Yoro | 96.0714% | | Zka | 95.1073% | | skaven | 94.3440% | | Amanda | 93.4325% | | Balu | 92.5755% | | Koc | 92.5562% | | Spirit | 91.7366% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Frissebb bejegyzés| [Gal] A Teljesség felé |
2004-12-29 :: Bevezetés
Ismerd meg önmagad. Valahova régen fel volt ez írva, ahonnan már ugyan rég lekopott, de már akkor is nagy okosságnak tartották, amikor látszott.
Hála az önismeretnek, a belső funkcióim működésével már tökéletesen tisztában kezdek lenni, de most, ahogy belegondolok, fogalmam sincs, hogyan is működöm ÉN. Mi az, amitől Babsaláta Babsaláta lesz, és nem valaki más? Hogyan működik a személyiség, hogyan találja meg az egyén a helyét a csoportban, a társadalomban, és a világban?
Eddig fejben próbáltam csak követni az eseményeket, és estelente mind hosszabb időt töltöttem eddigi életem végiggondolásával. Most végre valaki feltalálta a naplót - tulajdonképp fogalmam sincs, hogy miért nem én, olyan jó gondolat :)) - úgyhogy nekilátok megörökíteni magamat, nehogy valami apróság elmerülhessen a feledés homályában, és később emiatt legyek képtelen felfejteni a karma fonalát.
Lássunk hozzá. Először is szedjük össze, hol tartok most.
Már több, mint tizenkét éve történt - magasságos Raia, hogy szalad az idő! -, hogy otthagytam a barátságos remeteközösséget messze nyugaton, hogy világot lássak, és óriási meglepetésemre párszáz méter után csak kietlen pusztaságot találtam mindenütt. Nem kicsit lepődtem meg, mit mondjak. Szerencsére elemózsiám bőséggel kitartott úgyhogy a szemhatáron kúszó-mászó lerongyolódott, éhezéstől legyengült kollégáktól eltérően én teljesen decensen, frissen trimmelt bajusszal, viszonylag tiszta ruhában és jóllakottan mosolyogva érkeztem meg erre a vidékre.
Azóta nem kevés víz folyt le a legkülönfélébb, erre alkalmas természeti képződményeken - empirikus bizonyítékául szolgálva annak a régi tételnek, hogy minden folyik, és nem léphetsz kétszer ugyanabba a csatornába. (Nyilván a régiek nem arra gondoltak, hogy ez azért lehet így, mert már az első alkalommal lerágják a lábad a vércápák, de a idő feltartóztathatatlan hömpölygését szemlélve - aka nosztalgiázva - a színtiszta pragmatizmustól elvonatkoztatva is van értelme a gondolatnak.)
Eltértem azonban a tárgytól. Az elmúlt tizenkét évben a szemlélődő életmódom kényszerűen felváltotta a mindennapi világmegmentés, a hatalom hajszolása, és az igazat megvallva nem mindig érzem kielégítőnek a kifogásom, hogy mindez csupán az óidők misztériumainak kutatása végett történik... Le kellene vetkőznöm végre az önzést.
(Van is erre egy remek találmányom, úgy működik, mint egy öv, amit ha derekára csatol az ember, akkor az érzékeli a büszkeségre és önteltségre jellemző auraváltozásokat, és ilyenkor apró pszichotikus sokkokat generál - épp csak akkorákat, hogy a gőg szarvát letörje. Még nem mertem megépíteni, kicsit fanatizmusszaga van a dolognak...)
No mindegy, lényeg a lényeg, itt állok a Sötét Földön, és Raia nagyobb dicsőségére éppen Rémeket riogatok, miközben igyekszem gondját viselni a rámtestált csapat lelki fejlődésének, és az Aranysárkányok misztériumának.
Néha visszavágyom a remeték közé, de talán már rám se ismernének ennyi év után - néha nekem magamnak is nehezemre esik.
Ki ne felejtsem a legfontosabbat! Miután Borostyán (gyerekkori játszópajtásom, és első feleségem) eltűnt, sokáig nem tudtam hová lenni a bánattól. A könnyek azonban felszáradnak, az idő folyik tovább, és én talán most újra megtaláltam a boldogságot. Gabrielle nagyon helyre teremtés, okos, mint a nap, és csodás mély szeme van... Néha egy cseppet tüzes, és egy kicsikét agresszívebben áll más vallásokhoz, mint ahogy én azt ideálisnak és előremutatónak gondolnám, de annyi baj legyen! Legalább mindig van miről beszélgetnünk :))))
Hát így. Legyenek velem minden élő és holt istenek, hogy még hosszan írhassam ezt a naplót, megálljak a kísértések előtt, és életem beteljesítésével megértsem a világot, és megszabaduljak kötöttségeiől, hogy végül feloldódhassam a tiszta bölcsességben. Így legyen. | | |
|
