|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Annak] "Tréfás Tanyasi Tények" |
2006-03-20 :: XV
Nincs egységesen...
...elfogadott meghatározása, hogy mi tekinthető hegységnek. A Brockhaus enciklopédia szerint "a környezetéből jelentősen kimagasló terepképződmény", és csak a viszonylagos mérete különbözteti meg a dombságtól. Ugyanakkor Nepálban a Himalája 3000 méter fölötti előhegységeit a köznyelv csak "domb"-nak nevezi, és csak a 6000 méter fölé magasodó csúcsok érdemlik ki a hegység nevet. Az Európai Unió által elfogadott meghatározás szerint 300 méter tengerszint alatti magasság esetén csak akkor nevezhető valami hegynek, ha egyértelműen elüt közvetlen környezetétől az adott képződmény. (Pl. egy fjord esetén.) 300 és 1000 méter között csak akkor nevezhető hegységnek valami, ha 7 km-es körzetében előforduló magaslatokat minimum 300 méterrel meghaladja.
A kérdés többek között azért fontos, mert ez alapján határozható meg, mely területek tartozzanak a Kárpáti Egyezmény (angol) hatálya alá (környezetvédelmi szempontból főleg). Magyarország az egyetlen közép-európai ország, melynek területén az Alpok és a Kárpátok nyúlványai is előfordulnak. Az Alpok 195 696 km2-éből mindössze a Kőszeg közelében található 43 km2-nyi Alpokalja jutott nekünk. Ez a 43 km2 nem volt elegendő ahhoz, hogy az Alpesi Egyezményhez csatlakozzon az ország. A Kárpátok 139 037 km2-nyi területéből viszont 2 669 km2 esik magyar területre.
A Kárpáti Egyezmény problémás része a Nyugati-Kárpátok területe (Erdélyi Fennsík). Románia, elsősorban gazdasági érdekek miatt (ércbányászat), másodsorban Erdély esetleges autonómia-törekvései miatt, nem akarja, hogy e területre is kiterjedjen az egyezmény hatálya. Magyarország természetesen ezzel ellentétesen vélekedik. (A kérdésben lehet az alapján hoznak döntést, hogy hegységnek tekinthető e egyáltalán az Erdélyi Fennsík területe.) | | |
|
