| Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[09:35] Erynome: Alaria: a zöld gomb 10 perc után vált pirosra csak, ha jól emlékszem
[22:58] Alaria: Tudom csak mar zold volt a letolto aztan "bepirosodott" azert esten kis panikba :)
[19:12] Erynome: Yoro: az gyors, de akkor fut a backup is, az a lassabb :)
[17:46] Yoro: Éjfélkor frissülnek az NJK-k, van aukciós nap, addig nincs letöltés.
[00:18] Alaria: Nah bekurbliztak csak szolni kell! :)
[00:17] Alaria: Na most megadta magat vagy mi?
[19:38] Ussuk_ki: Az arénát, arlénát és a garnélát is.
[19:37] Ussuk_ki: @Salle & @Alaria: Köszi! Igen, nyugati kövület, szopatnak, sokszor bukom az arlénát miattuk.
[15:48] Erynome: cabal: munkaidőben ilyen előfordul:)
[14:13] cabal: áll a letöltő...
[09:12] Salle: plusz mire esik addigra ezek simán mennek 50+ dvk-val is :)
[09:12] Salle: nem esik annyi hogy fordulónként használja.
[09:11] Salle: vagyis közelében sincs hogy eshessen neki egyáltalán gömb. és az is csak egyszer használatos ,
[09:09] Salle: q.halálgömb persze működhet, DE ha valaki így kérdezi, akkor tuti arénában szív még a 2 döggel,
[00:34] Alaria: quwarg halalgombbel esetleg
| | | | Jelenleg bejelentkezve: |
0 felhasználó | | | | Regisztrált: | 1134 felhasználó
1477 karakter
Legutóbb: DrHappyFace | | | Stílus:
| | | | Top 100 >> |
Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | | Felhasználó | # | | Koc | 155 | | Marcsa | 69 | | Givangel | 66 | | FlyXan | 57 | | Spunk | 56 | | Ababo | 54 | | Annak | 44 | | Zka | 43 | | Fear'A Wee | 29 | | cinty | 28 |
Tudásbázis toplista: | | Felhasználó | Tudás | | Marcsa | 98.9130% | | Annak | 98.0299% | | FlyXan | 96.2808% | | Yoro | 96.0714% | | Zka | 95.1073% | | skaven | 94.3440% | | Amanda | 93.4325% | | Balu | 92.5755% | | Koc | 92.5562% | | Spirit | 91.7366% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke| [Beren] Egy ifjú bárd kalandjai. |
722. nap :: In medias res
Üdvözletem!
Halatir Maurloth vagyok, egy hang az Összhangzatban, az elfek népéből. Már fontolgattam egy ideje hogy írásban rögzítem kalandjaimat, hátha felkelti valakinek az érdeklődését. Persze lehet hogy már a kezdetektől vezethettem volna naplót, úgy lenne teljes, kerek az egész, de én most így is belevágok, legfeljebb ha szükséges lesz, pár szóval elmesélem egy-két dolog előzményét is. Bárd vagyok ugyan, de nem tartom magam nagy mesélőnek, vannak köztünk számosan akik nálam sokkal jobban forgatják a tollat, de remélem, azért nem lesz okom szégyenkezésre. És ha másra nem is, gyakorlásra jó lesz ez a naplóírás.
Tehát a mai napon. Kezdődött azzal, hogy míg az álmot dörzsöltem a szememből - miszerint fajtársaimmal rohantam lefelé egy virágzó domboldalon - találtam 41 pénzérmét az aranytermő erszényben. Aminek örültem, most jól jött, bár igazából a vagyongyűjtéssel mindig is hadilábon álltam. Sokan azt hiszik, hogy a bárdok jól megélnek a dalaikért jutalmul kapott aranyakból. Nos, egy Vrandol vagy egy Craz meglehet. Az én tudásom még csak töredéke a Mesterekének, és hozzá még nem is erősségem a takarékoskodás, mindig találok valamit amire elkölthetem az összes aranyam. Azért szerencsére éheznem még nem kell, bár állítólag az is része a vándordalnok-életnek.
Közben megláttam, hogy a trikornis futár visszahozta a tünde tegezt, amit Tinúvielnek adtam kölcsön, hogy a mintájára el tudja készíteni a sajátját.
Reggeli lazításként a segítő szándékot próbáltal kitörölni elmémből. Igen, azt hiszem el is érkeztem az első olyan momentumhoz ami magyarázatra szorul. Hogy miért is tesz ilyet valaki, akinek nap szimbólum verdesi a mellét? Igen, Raia papja vagyok, vagy talán csak voltam, bár még használom a varázslatokat. Neki mutattam be áldozatot, hiszen a legendák hősei rendszerint Raia papok, és az akartam lenni én is, hős, ünnepelt bajnok. Ehhez képest Elenios jól megtréfált: Szívemet egy olyan lánynak adtam aki Leah koponyaszimbólumát viseli... Már akkor elgondolkoztam azon, hogy vajon jó uton járok-e? Tényleg Raia-e az én istenem? Tényleg jó vagyok-e, vagy csak azért cselekszem a Napisten tanításai szerint, hogy elnyerjem a nép rokonszenvét? De továbbra is teljesítettem a kéréseit, bár folyton harc dúlt a lelkemben, hiszen nekem gonosszal kellett volna harcolnom, miközben Gitta ott aludt a karjaim közt... De persze a szerelem mindennél erősebb.
Egy reggel, amikor egyedül feküdtem egy szent tölgy alatt, hallgattam a korai madarakat, váratlanul ért a felismerés: Már jó ideje hallok egy hangot. Egy hívást. Sheran szólongatott. Dönteni egy pillanat kérdése volt, olyan hirtelen világosodott meg minden: Mindig is Természetanyát szerettem volna szolgálni. Nem igazán tudom megmagyarázni, ehhez kevesek a szavak, ezt érezni kell. Azt a tökéletes harmóniát, összhangot a természettel, a jó és a rossz egyensúlyát, amit akkor éreztem. És ezért kell most az aurámat sötétebbé varázsolnom, hogy letisztult lélekkel szolgálhassam Sherant. Érzem, hosszú még az út. De nem adom fel, tudom, eljön majd az idő, amikor virág szimbólumot akaszthatok a nyakamba.
De térjünk vissza a nap eseményehez! Elindultam hogy találkozzak kedvesemmel. Kedvesem, ezt írtam. Talán jó szó ez, hiszen mindennél kedvesebb számomra. De írhattam volna hogy szerelmem, párom, örök társam... És mind igaz lett volna. Szóval Kripta Gittával készültem találkozni, nem csoda hogy sietősen szedtem a lábaimat. Nem is győztem le minden szörnyet, a vérfürdető magszim ellen például nem volt túl hatásos a ryukuk által kovácsolt buzogány, mint ahogy az ostromteknős ellen sem. De nem különösebben érdekelt, a természet törvénye hogy az erősebb, aki meg tudja védeni magát, tovább élhet.
Végül, amikor már a nyugati látóhatárhoz közelített a vérvörös napkorong megpillantottam a kedvesem egy harangvirágokkal benőtt réten. Kacagva futott felém, és én végre újra a karjaim közé kaphattam. Ragyogó, kék szemében ott láttam tükröződni saját pillantásom, végigsimíthattam selymes, hosszú, éjfekete haján... Khm, de vannak dolgok, amik nem tartoznak Rád, ki a naplómat olvasod. Több mint egy hete nem láttuk egymást, hát most igyekeztünk minél több időt együtt tölteni. Az is szóba került, hogy Suttogó Halál talán nemsokára egy kistestvérről fog hallani. Bizony ám, van egy gyermekünk! Igen, a neve találó, saját maga választotta, és édesanyja hitére tért. Furcsa dolog hogy még csak 3 éve láttam meg a napvilágot, és már van egy fiam. Én is itt születtem. Pontosabban a csatorna keleti oldalán, de áttoloncoltak a határon. Őszintén szólva ezt nem is bántam, Chara-din hívő anyámtól nem sok szeretetet kaptam. Sokat gondolkoztam már azon, hogy a nagy pusztulás előtt, amikor még nem borult fel a világ rendje, vajon mivel tölthették az elf ifjak azt a 100 évet, mire felnőttnek nevezhették magukat? Játszottak? Ennyi ideig? Néha érzem hogy a világégés valami fontos dolgot vett el tőlünk, ghallaszülöttektől, de nem értem. 100 év...
Az idő gyorsan repült, hamarosan el kellett válnunk egy időre, megígértem hogy eladok egy fiatalság italát Libertanban, és nem szeretném megszegni a szavam. Búcsúcsókot váltottunk, és elmormoltam a városi teleport igéit.
A csodák kútjának terére érkeztem, ahol Siliána rögtön megpróbált elkápráztatni szépségével, de én csak mosolyogva simítottam végig a jegygyűrűn, majd a fiatalság italának célbajuttatásáról intézkedtem.
Volt még egy kis idő míg teljesen a házak teteje fölé emelkedne a Bíborhold, gondoltam szórakoztatom addig a népet. Magam elé helyeztem a kalapot, amivel divatot teremtettem a dalnokok között, és pengetni kezdtem a lantot.
Egy ősi elf dalt adtam elő, Loracról, az elf királyról, aki elátkozott sárkánygömbbel akarta megmenteni az országát, de elbukott, és az ő lányáról, Csillagszellő Alhanáról.
"Alhana:
A vihar után csend jött, most némán hallgatom
Úgy hittem, nem érnek földre a hullócsillagok.
Hogy apám és az otthonom mindörökké vár,
A zöld erdõ, a selyemfák, a nap az én hazám.
Nézd, most összedõlt a szellõ fújta kártyavár,
A birodalom romokban, itt fekszik jó apám.
Miért kellett a gonosz varázs, hazug szép mesék,
Mit ér hát a hatalom, ha lelked most a tét?
Lorac:
Ha visszafordíthatnám az idõt, a szép napok,
Eljönnének hozzám újra a boldog hónapok.
Nevetnék, hogy nevess Te is, fogd kezem, Alhana
Még itt lenne, még létezne, az elfek otthona.
Nem akartam semmit, csak egy boldog szigetet,
A sárkánygömbök erejétõl vártam új életet.
A Nap tûzével, Hold fényével tettem rá kezem,
De a kristálygömbök hazugsága elvette lelkemet.
Ref.:
A álom véget ért, egy új élet hajnalán
Az elfek õsi népek büszkén áll a vár fokán.
A álom véget ért, nincs több harc és szenvedés,
És neved fent ragyog majd, a dicsõség egén."*
Az emberek elbűvölten dobálták a kalapomba az aranyat, persze volt akinek sivár lelkére nem hatott az előadás, először egy útonálló próbálta megszerezni az adományt, majd egy orgyilkos is megkísérelte, szerencsére nem bizonyultak igazi ellenfélnek.
Az aranyak egy részét a csodák kútjába dobtam, begyógyult pár sebem, visszanyertem egy kevés varázserőt, és megtudtam hogy a ryuku köpeny okosabbá teszi a viselőjét. Hasznos tárgy lehet, nekem csak rejtőköpenyem van. Ezzel takaróztam be amikor álomra hajtottam a fejem egy barátságos kis tér fái között.
* = A dal címe Csillagszellő, és az Alhana együttes szerzeménye. | | |
|
