|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Beren] Menő vagyok! :-D |
2661. nap :: Káoszpap - találkozó.
Üzenetet kaptam Clod Onartól, egy, a papi ranglétrán magasan álló hittársamtól. Na, nem mint ha ez bármire is kötelezne, hiszen a káosszal összegyeztethetetlen lenne valamiféle alá-fölé rendeltségi viszony. Legalább is én így látom, szóval nekem nem parancsolhat valaki azért, csak mert több feladatát teljesítette Chara-dinnak mint én. Akkor sem ha nagyobb hatalmúnak tűnik nálam. Esetleg ha sarokba szorított. De még akkor sem biztos. Na, szóval az üzenet lényeg az volt, hogy úgy kellene istenünkhöz imádkoznia, hogy ott van még egy halom káoszhívő a közelben. Mondhattam volna erre hogy "Hol érdekel engem?", de elhangzott a "jutalom" szó is. Na meg úgy is oda készültem, a Sötét Földre, ahol ez a Clod a szektagyűlést tervezte. Akkor meg miért ne?
Először azért elugrottam a fegyvermesterhez, mert rohamosan fejlődök a lándzsaforgatás terén, néha még nekem sem árt egy kis útmutatás. Aztán majd ha már nem lesz mit tanítania nekem, akkor rajta mutatom be a kibelező oldalszúrást, amit most tanultam.
Jó ez az élőholt pozdorja nevű varázslat, úgy elkaptam vele egy drakolichet, hogy egy porszem sem maradt belőle. Remélem sokan látták ahogy egy szál varázslattal elpusztítok egy ilyen félelmetes sárkánycsontvázat. Bár nem értem mit keres itt ez a dög, sárkányok a Sötét Földön vannak, nem Alanorban. Na mindegy, nem vagyok én zoológus.
Wiftohi el Dohren és Halálhozó Leoford is a térkapunál pihentek, de túl éberen. Látványosan, két kézzel beintettem nekik mielőtt még bezáródott volna mögöttem a térkapu.
Gondoltam, el ne tévedjek, átállítom a demet, hogy ha esetleg, netalántán, ne adj' Chara-din használnom kellene, ne vigyen messzire. De sehol nem találtam dem-et a hátizsákban. Hú, basszus, azok a kurafi varkaudar vajákosok, azok tehették tönkre őket. Aztán mi lesz ha most elpatkolok? Jó, persze, halálkapu, de azért fő a biztonság. Úgy hogy letárgyaltam gyorsan Cloddal, a jutalmamat dem-ben kérem. Ja, olimpiai jelentkezéshez is kell ez a vacak.
Na, szóval ott álltam a Sötét Föld alvadtvér-színű ege alatt, az obszidiánfekete, éles peremű sziklák, fortyogó lávatavak, feketén elterülő sivatagok és szürke mocsarak között... És még mindig nem tetszik ez a hely. Tudja fene, valahogy egy virágzó, ragyogó, fényes világban sokkal jobban esik gonosznak, különlegesnek lenni mint egy ilyen helyen, ahol magától értetődően mindent átitat a gonosz. Itt valahogy úgy érzi az árnymanó, hogy nincs is már semmi dolga. Na meg a térkapuknak ezen az oldalán még csak egy ócska lotyó sincs, nem hogy egy jól felszerelt kupleráj. Nem véletlenül halogattam eddig hogy újra erre a sötét helyre tegyem a lábam. Na mindegy, majd gyorsan elintézem amit akarok, aztán húzok vissza a királyságba.
Addig persze öltem az elmondhatatanul borzalmas szörnyeket, mi az nekem? Rögtön szereztem is egy tollaskígyó trófeát. És 349 aranyat Kadera Forsetti táborából. Ja kérem, aki olyan forgalmas helyen hajtja álomra a fejét mint egy dimenziókapu lépcsője, az ne csodálkozzon ha reggelre az utolsó garasától is megfosztják...
Szóval haladtam a megbeszélt találkozási pont felé, pusztítottam a helyi faunát vagy mit, még egy thargodan tábort is kiürítettem. Fene sem gondolta volna hogy a thargodanok is megúnják időnként a zsúfolt városokat, és kikapcsolódásként néha kijönnek sátortáborozni a vadonba, a lávatavak partjára. Hát, ezek már nem jutnak vissza többé a városba. Azért belegondolva, szar lehet nekik, hogy egy csomó humanoid kapukat nyitott a világukba, és sáskahadként özönlik el őket, ölnek, rombolnak, pusztítanak, gyilkolnak... Mondjuk engem aztán rohadtul nem érdekel a thargodanok kedélyállapota, így jártak, ennyi.
Viszont nagyokat ütnek vissza, ideje lesz feltölteni a gyógykenőcskészletemet, mert nagyon fogy már.
Végül elértem a megbeszélt helyre, rögtön le is nyultam 28 sáfrányport Kazimirtól, persze visszaadtam, mert még is csak Árnymenő, lehet hogy legközelebb majd ő lop meg engem, és akkor ő is visszaadja nekem a cuccot. Legalább is ajánlom neki. Clodtól is próbáltam lopni, de a melák troll felpattant, és rámbődült hogy mit csinálok. Mondtam hogy csak a dem-eket akartam eltenni, amiket ígért, erre nem elhitte? Viszont a többiek felébredtek a bömbölésre, így Radul Reniertől és Pirquet Tuberklintől már nem tudtam lopni. Na, ez lenne a nagy Chara-dinos banda?
Volt itt oltár és monolit is, imádkoztam is egy nagyot, újabb szörnyek lelkeivel ajándékozva meg Chara-dint. Már ha van ezeknek lelke... Mindenesetre eldobtam a nemrég szerzett tollaskígyó trófeát, a lidércóriás karma még is csak jobban néz ki mint egy kígyótoll. Azt hiszem most meg a dobónyilak miatt kell meglátogatni a fegyvermestert, állítólag már átköltözött egy Alanorból.
Na, úgy nagyjából ezzel telt a napom. Bár itt ki tudja mikor ér véget egy nap? | | |
|
