|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Beren] Menő vagyok! :-D | 2080. nap :: Na, a labirintusba nem kell visszmenni. Megint kések a naplóírással, de nem számít. Úgy is később lesz igazán értékes a kézírásom, nem kell sietni. Még jó hogy megtanultam írni. Persze macerás is lenne írástudatlanul lopni, mert ha például egy könyv a céltárgy, nem árt ha el tudom olvasni a címét. Emlékszem egy történetre, amikor egy varázsló felbérelt egy tolvajt, hogy lopja el egy másik varázsló varázskönyvét, az a szerencsétlen meg egy szakácskönyvet lopott... Aztán a varázsló mérgében csirkévé változtatta a tolvajt, és kipróbált a könyvből a paprikás csirke receptjét.
Na, szóval mi is történt velem? Először is Timna adott egy aranypikkelyt. Ugyan kell a rossebbnek, de nálam volt sötét tekercs, úgy is megsemmisül. Meg nőkkel soha nem árt jóban lenni, ez a Timna meg valami elf csaj.
Felvettem az új koronámat, most már igazán fejedelmi a külsőm. Be is ugrottam a városba, hogy mindenki megcsodálhassa. Ott is egyenesen a bankba, beraktam az összes pénzemet a számlámra, meg kivettem a széfből az aranytermő ládikámat.
Aztán gondoltam, most már tenni kellene valamit a nemesek ügyében is, elindultam Limenorr háza felé. Útközben meg ütöttem a részegeket, és megpróbáltam Chiny Babától és Lopakodó Kregontól lopni. Hát csesszék meg a csapdájukat! Kregonét mondjuk észrevettem, de ő is engem, szóval csessze csak meg!
Na, szóval Limonner háza le volt zárva a gyilkosság miatt, azért én bejutottam, de valakik már megelőztek, semmi ellopnivaló nem volt ott. Na, mehetek a nyomozóhivatalba szaglászni. Nem szívesen teszem, valahogy nyomaszt az a hely. Még a végén kérdéseket találnak feltenni nekem...
Inkább kimentem a városból, ott várt a megszokott woorgard, rohadtul unom már a fajtájukat. Hát soha nem fogynak el? Gebedjenek meg!
Bementem a labirintusba, jött is valami gránitelementál, de a közelembe sem tudott jutni. Összeszedtem a szajrét, volt ott arany, szent jogar, szent kehely, moa gyémánt, meg az a botdarab ami a remetének kell. Na, akkor húzás innen a remete viskója felé!
Sivatagi doareg és kronokukac gyilkolás következett, jólesett, aztán még egy vadász quwargot is kinyírtam, szóval lett kajám és sáfrányporom is. Aztán elértem egy kihívás tornyához, be is ugrottam. Egy quwarg nagymestert kellett legyőzni, lazán, csuklóból lenyomtam. Aztán megkérdezték milyen egy gránitelementál. Azt hitték nem tudom, pedig most nyírtam ki egyet. Na, ez is megvolt. Aztán valami Csocsoszán nevű kobuderát kellett volna legyőzni pusztakezes küzdelemben. Mit szépítsem, szarrá velt az átkozott!
Újra próbálkoztam, egy rubint kellett ellopnom. Nem okozott gondot, de nem tarthattam meg. Smucig próbamesterek! Vitatkoztam is velük egy jót, aminek az lett az eredménye, hogy utána egy Noth szellemet küldtek rám. Azzal meg inkább nem kekeckedtem.
Odakint kicsit erősítettem még a közös tudatot, meg szedtem egy kicsit kaját, hogy még több legyen.
Aztán ennyi volt, elég unalmas egy nap... | |
|