|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Beren] Menő vagyok! :-D |
2017. nap :: Manahiány.
Úgy látszik sikerült egy forgalmas helyen tábort vernem, járt erre valami Mufffaló Bill (Jó neve van, akár jó fej is lehetne, de jegygyűrűt visel az ostoba. Hát így nem nagyon fog falni.), Leon Silver, na meg Elf Pilla. Már épp tettem volna neki a szépet, erre a hátasa leokádta a cipőmet. Hogy rohadna meg az ilyen! Nem azért vettem meg ezt a jó kis yetibőr mokaszint, hogy aztán aurapollátorok hányadékában ázzon. Csak kerüljön még egyszer az utamba az a dög! A gazdáján fogok elégtételt venni. Kinevetett a kis cafka!
Beteleportáltam Révbe, hogy alapanyagot vegyek egy jó kis rablópaprikáshoz és hogy beszerezzek egy varázskövet. Amint matematikalizálódtam a városban, rögtön szemet szúrt hogy ott vannak a csíkos cirkuszi sátrak. Na, most majd megmutatom ezeknek a bohócoknak! A vakarcs kis gnóm most nem is mert hülyének nevezni, elég meggyőző volt a torkának irányzott energialándzsa. Meg is kaptam a hatalom fülbevalóját, már ideje volt! Na, gondoltam ez majd az árnymanó kártyásnál is menni fog. De végül úgy döntöttem, itt nem próbálkozok ezzel a módszerrel. Na nem, nem a két nagydarab troll miatt akik a sátorban lebzseltek, hanem csak úgy. Lehet valahogy a lapjaimba is belenéztek, mert végül 68 arannyal lett könnyebb az erszényem. Rablás! Az ősi szellem meg riogassa a saját öreganyját, ne engem!
A boltban a gnóm az iszákomba csöpögtette a tucatnyi csepp gyenge mérget, hiába próbáltam elvonni a figyelmét, nem tévesztette el a számolást. Viszont közölte, hogy varázskőre már nincs pénzem. Micsoda? Hogy az a... A kártyásnál maradt a pénzem egy része, ezért nem lesz most elég varázsenergiám! Hogy Elenios gerjessze rá a troll testőreit aztán meg Chara-din rogyassza rájuk a sátrat! Így kicseszni velem!
Bldondman meg létesítsen szexuális kapcsolatot a csapdájával!
Amint kiléptem a városból, és megjelentem a bozótosban, az első látvány ami a szemem elé tárult az Elf Pilla vigyora volt, a második meg egy adag hányadék ami az ingem ujján kötött ki. Jaj, ne, még ez is! Mire letéptem magamról a bűzös rongydarabot, már továbbált a csaj, pedig most aztán megkapta volna a magáét! Előszedtem egy új, fekete selyeminget, felöltöztem, és megpróbáltam beteleportálni Alanorba. De hiába, nem volt elég varázserőm, varázskő meg ugyebár nem volt nálam. Ezért valaki még nagyon meg fog fizetni... Még jó hogy nem főztem rablópaprikást, csak kárbaveszett volna az alapanyag. Pedig eladtam volna egy-két dolgot, meg persze loptam is volna amit érek. És pár dobónyílra is szükségem lenne, teljesen kimerült a készlet.
Mérgemben valahol az irányt is eltévesztettem, nem egészen arra mentem amerre akartam. De utamba került egy grok-képződmény, kilöktem egy bundás csirzmát, és azon vezettem le a feszültséget. Meg persze a mindenféle, utamba kerülő szörnyeken. Raia szent lovagok is jöttek velem szembe, sajnos ezeknél sem volt nyereg. Apropó, tényleg nagyon kellene már egy hátas...
A roguena húsát félig sütöttem csak át aztán be is zabáltam az összeset. A familiárisom nagyon vinnyogott, hozzávágtam egy faágat. Ne idegesítsen evés közben, nem tesz jót az emésztésemnek. Épp esett az eső, így ittam és fürödtem is egyben. Na, ebéd megvolt.
Sántikált elöttem egy ormánygőte, elkaptam, levágtam az ornyámát, aztán útjára engedtem. Vicces látvány, jókat röhögtem.
Végre egy monolit került az utamba, imádkozni kezdtem, jöttek mindenféle szörnyek, én meg töbzódtam. Imádok ölni!
Na, ennyi lett volna a mai napom. | | |
|
