|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Beren] Napló, amit nem tudom miért írok. :-) |
2005-11-02 :: Közlekedés.
Eredetileg a "hitvány viccek" topicban felmerült buszsofőrős viccre reagáltam volna, de inkább ide írom be hogy ma reggel hogy sikerült eljutni a munkahelyre.
A 3-as villamos egy szakaszon nem közlekedik, cserélik a síneket. Gondoltam, akkor 10 perccel korábban kelek, és nem fogok elkésni. Na, így pont elment az orrom előtt egy 123-as busz. Ok, 6 percenként közlekedik, tanítási szünetben (Jól gondolom hogy most az van?) 8 percenként. Jó 8 perc alatt odaérek a 3-as villamoshoz. És tényleg, a busszal egy időben értem oda, reggeli séta megvolt. Gondoltam akkor. A 6 percenként közlekedő 3-as villamosra vártam 10 percet, ami pár megálló után leállt, a sofőr közölte hogy innen aztán el nem tudunk mozdulni, az ajtót is kézi erővel tudta kinyitni. Leszállt a tömeg, irány előre, mert egy darabig itt nem lesz villamosközlekedés, de majd csak lesz valami busz amivel el lehet jutni valahova. Következő villamosmegállónál utolér a lerobbant villamos, megáll, aztán a sofőr visszaballag a másik végébe, és elindul ellenkező irányba. Még egy megállónyi séta, ott utolér egy másik villamos, hering-effekt. Élessaroknál leszállni, itt a villamospótló. Besorol a dugóba, hernyóként araszol... A következő megállónál, ahol a villamospótló nem is állna meg, egy nyanya követeli hogy nyissák ki az ajtót, inkább villamossal megy. Leengedték, bár villamos ott nem megy... De olyan volt a modora hogy inkább senki nem szólt neki. Örs előtti megállónál leszállt egy srác, mi tovább döcögtünk. A busz beállt a pályaudvarra vagy mire, onnan rohanni át a hévhez, pont elértem. Egyik ülésen az a srác olvasgat ráérősen egy újságot aki a korábbi megállónál leszállt. Na ja, gyalog gyorsabb lett volna. És persze hogy később értem be az irodába mint ahogy szoktam.
Kicsit visszakanyarodva a "nyanyának" titulált idős hölgyhöz: Egyre kevésbé érzek ingert az "illedelmes fiatalember" szerepére. Nem azért mert hamarosan 30 leszek, hanem mert látom hogy viselkednek azok akiknek átadom a helyem. Szombat reggel, 24-es villamos. Utolsó megálló megvolt, már csak a végállomás lesz. "Felpattannak", kerekes szatyrukat maguk után húzva elindulnak az ajtó felé, át a tömegen, összeszorított foggal, résnyire szűkült szemmel, töretlen lendülettel. Csak hogy perceket várhassanak mire odaérünk a megállóhoz. Aztán meg nem tetszik nekik hogy majdnem leesnek amikor kinyílik az ajtó és megindulnak az emberek lefelé.
Utána vonat Győr irányába, beszállunk egy fülkébe, 6 személyes, egy lány már van ott, szóval marad még három hely. Beszáll egy lány, megkérdezi van-e még hely, mondjuk hogy persze. Beszáll szó nélkül egy öreglány, mögötte jönne még egy lány, kérdezi, van-e még szabad hely. Mire a banya közli, hogy "Nincs, itt 5 helyet foglalok." Nézünk rá, hogy még is, hova akarja tenni azt az 5 embert. Erre közli hogy "Elférnek itt, meg egyébként is, miért nem kérdezte meg aki ide bejött hogy van-e szabad hely?" Minthe nem előtte jött volna, és mintha ő megkérdezte volna... És tényleg áttörtet a tömegen 5 hozzá hasonló egyén (Merthogy ekkor már a folyosón sem nagyon lehet mozdulni.), Egyik oldalra meg kettő, másikra egy le is ül. Az hogy így az embernek a fejénél ott van az a térelválasztó elem, meg a hátába áll a karfa, az nem számít, itt 5 helyet foglalt... Persze, átadhattuk volna a helyünket, mert arra tanítottak. Ha aranyos, öreg nénit vagy urát látunk, meg is tesszük. De amikor rugbyjátékosként nyomulnak a helyért rózsaszínre festett szájú banyák, valahogy nem érzek kedvet ehhez. Főleg ha az utazás első negyed órája arról szól hogy "Jaj nem tudtunk leülni."
Aki akar nevezhet bunkónak. :-) | | |
|
