|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Spunk] Egy árnymanó "nehéz" napjai | 3739. nap :: Az idézés Mikor kinyitottam a szemem a révületből, nem láttam semmit.
Úgy értem, először tényleg semmit mert átmenetileg megvakultam, csak a nagy fehérség tárult elém. Aztán lassan kitisuztult a kép.
Ám a "semmit nem láttam" ide is érvényes volt.
Nem sikerült a litánia?
Mit szúrtam el? Miért nem jelent meg az avatár?
Ekkor hirtelen eszembe villant, hogy kell hozzá 10 isteni könnycsepp is.
Belenéztem az idéző pentagramm belsejében lévő szent kehelyre:
üres volt.
Öööö, ez most ürült ki vagy előtte is az volt?
Hmmm azt hiszem kezdek öregedni.
A fene törje ki, kezdhetem elölröl.
Egyik menő társamnak üzentem mentálisan (jó arc még valamikor az Arénában ismertem meg. Tudja ám lökni a rizsát, na de a szerkója... Az a frankó bakancs, meg a rothdat csirkebél-szagú köpenye...).
Azért én sem fogadok el akárkitől könnycseppeket, bár hallottam, hogy egy Dornodonita Sheran könnycseppjeit használta, de én nem tennék ilyen istenkáromlást a világért sem...
Persze épp mestersége űzésében zavartam meg, átkozódott is, mert pont lebukot - hát igen, van még mit tanulni egy mestertől :)
Elmondtam, hogy a könnycseppjeim felszáradtak reggelre, hát hiába, meleg van itt Lávatavak közelében.
Ő persze bizonygatta, hogy az nem tud csak úgy "felszáradni", de hát mit ért ő a természethez...
Azért jó tesó, 3 nappal később eszébe is jutottam és kisegített; még kettővel többet is adott. Persze az esti órákban, amikor már rég a varkaudar páleszt iszogattam hallottam a karattyolást a fejemben.
-"Vdd lő a kölyhat, küddöm..." - he? Mi van?
-"Ecsém, tö ríszeg vagggy" - dorgáltam meg, mint utóbb kiderült, csak nekem voltak "értelmezési problámáim".
Nah, azért előkapartam. Megjött a könnycsepp tudati úton, de hogy utána mi történt, arra már csak a kis smaragd őrsárkányom emlékszik... | |
|