|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Frissebb bejegyzés| [Koc] Good old-fashioned lover boy |
2248. nap :: Reggeli varkaudaréknál
Régóta gyepálom Varkaudar család teljes rokoni körét, így némi kétkedéssel ugyan, de önbizalomtól telve indultam neki a a babazsúrtól kissé keményebb hangú reggelinek.
Előző este egy könnyed felderítő túra után megállapítottam, hogy a 128-ashoz címzett labirintusban (mely nyilvánvalóan egy kettőhatványról lett elnevezve) a család eleddig számomra ismeretlen tagjai élnek háziállataik társaságában. Nem csoda persze hogy a felszínen nem mutatkoznak, hiszen a varkaudarok igen kényesek hírnevükre es szépségükre, így ezek a kisebb testi hibával rendelkező egyedek érthető módon inkább a dohos labirintus magányát részesítik előnyben. Persze a magányukat megosztják egymással, egész kis törzs rendezkedett itt be, saját varázslókkal, mágusokkal, papokkal és persze az ezen járatokban őshonos vámpírdenevérek háziastított - értsd: harcra nevelt - példányainak elmaradhatatlan garmadájával.
Várakozásaimnak megfelelően a reggeli nem békés falatozással, hanem hasztalan szóbeli és hasznos szurásbeli érvek váltakozásával telt. Mondhatnám, hogy megettem őket reggelire, de közismert szerénységem és a varkaudarhústól való undorom egyaránt meggátolnak ebben.
Egy szó mint száz, miután megtisztítottam a labirintust az illemszabályok terén enyhén tájékozatlan vendéglátóimtól, szerét ejtettem, hogy a labirintus falába kisebb lyukakat üssek, ilymódon téve fényesebbé és lakájosabbá ezt a zugot. Reméltem, hogy nem fog ez rokonság többi tagja visszaköltözni, ám előrelátó módon intézkedtem, hogy amennyiben ez a csúfság ismét megtörténne úgy 1-2 gonoszkodásre lehetőséget adó tárggyal szegényebben tegyék ezt.
A fentiek jegyében magamhoz vettem (leltár szerint) a következő felszerelést:
1 db varkaudar che-kard
1 db varkaudar látógömb
1 db varkaudar korbács
1 db che-vallszalag
1 db Huddens kesztyűje
Illetve 1-2 apróságot.
Mint aki jólvégezte dolgát, utamat a varkaudar falvak felé vettem, régi barátaimat felkeresni. Úgy gondoltam nem hozom fel a reggelinél történteket, hisz senki sem szereti ha a család fekete bárányait felemlegeti eyg idegen.
Barátságunkra való tekintettel általában kisebb ajándékcsomagokkal kedvesednek nekem, aminek persze az egy-két látógömbtől eltekintve nagy hasznát nem veszem, ám mégiscsak sértő lenne visszautasítani azt amit ilyen tiszta szívvel adnak.
Párszor már felvetettem nekik, hogy a sámánjuk által viselt míves faragásu maszkot szívesen átveszem megörzésre, de a nyelvi nehezségek miatt nem értették tökéletesen, hova is akarok kilyukadni. Azért nem lankadok, minden alkalommal mikor találkozunk hevesen böködök a vámpírölőmel a kiszemelt áldzati tárgyra ü sajnálatos módon ilyenkor előfordul néheny csúnya baleset, de hat ezek a varkaudarok olyan hamari népek.
Miközben két falu között caplattam a vándorcirkuszba botlottam. Épp ideje volt, hiszen már kétszer is kudarcot vallotam a szellemkastélyban és egetet a vágy hogy bizonyíthassak. Nem is kellett csalódnom, miután átküzdöttem magam a próbák során egy szép Zu'lit koronával lettem gazdagabb, ám ennek sem örülhettem sokáig, hiszen egyből megváltam tőle egy számomra meg ennél is értékesebb csecsbecséért, egy játékmesteri palástért.
A nap végén három varkaudar faluban eltöltött kellemes vendégeskedés után, egy újabb látógömbbel gazdagabban úgy éreztem, hogy eseménydús nap végén hajthatom álomra fejem. Csak kisagyam egy hátsó rejtett zugában motoszkált a gondolat, hogy következő héten ismét fel kell keresnem a fegyvermestert, illetve, hogy ha számszerűleg kéne osztályozni magam, talán már egy 35-öst is megérdemelnék. | | |
|
