|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Professzor] Szivacs szívásai |
463. nap :: Csatorna
Elfogyott a fakéreg. Nehéz á kőkéssel spórolósan írni. Na de most találtam megfelelőt. Lássuk hát.
Visszatértem a sivatagba kukacoskodni. Épp csak leereszkedtem a dögök fészkébe, mikor találkoztam egy fekete, copfos hajú, szürke szemű ember férfival. A szégyentelen nem is köszönt, csak nekem ugrott. Hát elkentem a száját. Futott mint a nyúl. Mikor elült a por mögötte folytathattam a kutakodást. Pár férget levágtam, de a sebeim és az egésznapos kóborlás kimerítettek. Lepihentem hát. Reggel arra riadtam, hogy a csapdám a tegnapi fickó bokáján csattan. Most nem futott olyan gyorsan. remélem találkozunk még és lemetszhetem a fejét.
Kipucoltam a fészket. Találtam némi kincset, felszerelést. Érdemes volt. Most pedig irány kelet.
Napokig barangoltam. Volt alkalmam tanulni ezt-azt. Végül elértem egy folyóhoz. Utálom a vizet. Nem is tudok úszni. Kell egy csónak. Esteledik, a távolban látok némi fényt, de gyalogoljon aki akar. Majd holnap. Ma már inkább alszok. | | |
|
