| Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[09:35] Erynome: Alaria: a zöld gomb 10 perc után vált pirosra csak, ha jól emlékszem
[22:58] Alaria: Tudom csak mar zold volt a letolto aztan "bepirosodott" azert esten kis panikba :)
[19:12] Erynome: Yoro: az gyors, de akkor fut a backup is, az a lassabb :)
[17:46] Yoro: Éjfélkor frissülnek az NJK-k, van aukciós nap, addig nincs letöltés.
[00:18] Alaria: Nah bekurbliztak csak szolni kell! :)
[00:17] Alaria: Na most megadta magat vagy mi?
[19:38] Ussuk_ki: Az arénát, arlénát és a garnélát is.
[19:37] Ussuk_ki: @Salle & @Alaria: Köszi! Igen, nyugati kövület, szopatnak, sokszor bukom az arlénát miattuk.
[15:48] Erynome: cabal: munkaidőben ilyen előfordul:)
[14:13] cabal: áll a letöltő...
[09:12] Salle: plusz mire esik addigra ezek simán mennek 50+ dvk-val is :)
[09:12] Salle: nem esik annyi hogy fordulónként használja.
[09:11] Salle: vagyis közelében sincs hogy eshessen neki egyáltalán gömb. és az is csak egyszer használatos ,
[09:09] Salle: q.halálgömb persze működhet, DE ha valaki így kérdezi, akkor tuti arénában szív még a 2 döggel,
[00:34] Alaria: quwarg halalgombbel esetleg
| | | | Jelenleg bejelentkezve: | Alaria
1 felhasználó | | | | Regisztrált: | 1134 felhasználó
1477 karakter
Legutóbb: DrHappyFace | | | Stílus:
| | | | Top 100 >> |
Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | | Felhasználó | # | | Koc | 155 | | Marcsa | 69 | | Givangel | 66 | | FlyXan | 57 | | Spunk | 56 | | Ababo | 54 | | Annak | 44 | | Zka | 43 | | Fear'A Wee | 29 | | cinty | 28 |
Tudásbázis toplista: | | Felhasználó | Tudás | | Marcsa | 98.9130% | | Annak | 98.0299% | | FlyXan | 96.2808% | | Yoro | 96.0714% | | Zka | 95.1073% | | skaven | 94.3440% | | Amanda | 93.4325% | | Balu | 92.5755% | | Koc | 92.5562% | | Spirit | 91.7366% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Aylarth] Promi |
8. nap :: Három
Kedves Naplóm!
Minden várakozásomat felülmúlta a mai nap! Tudtam, hogy izgalmas lesz, de a szabadság érzetének eufóriájától észre se vettem a nehézségeket, csak akkor kezdtem felfogni a történteket, mikor az imént leültem kicsit összeszedni a gondolataim (naplóírás előtt célszerű).
Az Anyuval való kimerítő harci gyakorlatok során elhullajtott verejték minden cseppje megtérült: a Csatorna mentén északnak indultam, első dolgom volt, hogy miután Anyut, és az általa nyújtott biztonságot magam mögött hagytam, egy új, másfajta biztonságra leljek. Korábban begyűjtött információk alapján tehát észak felé indultam a Csatorna mentén: a cél egy tíz-egynéhány mérföldre levő Tharr rúnakő volt. Választott Istenem valószínűleg kíváncsian várt, mert utamat keresztezte pár szörny, én azonban nem vallottam -nem vallhattam!- szégyent, és mindannyiszor győztesen folytathattam utamat.
A rúnakő tapintásra pont olyan meleg volt, mint amilyennek Anyu leírta. (Érintettél már meg sziklát, melyet előtte egész nap a Nap fénye hevített? Sötétedés után, mikor már csillapodott a nappali meleg, a kő melege még erősebbnek tűnik a körülötte levő lehűlt levegő miatt; legszívesebben hozzábújnál, hogy minél nagyobb felületen érezhesd azt a finom melegséget, amit a fény adott át neki... még akkor is kellemes érzés, ha nem a mohás oldalához bújsz hozzá!) Szépen ráhelyeztem az áldozati tárgyakat, majd tüzet gyújtottam (Anyu mindig kövekkel csiholt szikrát, nekem viszont valahogy kézenfekvőbbnek tűnt egyszerűen "akarni", hogy megjelenjen egy pici láng - ilyenkor Anyu mindig csodálkozott, mikre vagyok képes az elmém erejével). Néztem, ahogyan a lángok előbb körbe ölelik, majd bele-bele harapnak a fáklyába és a sallank karomba... már majdnem teljesen elégtek (a réz felületének persze semmi baja nem volt még ekkor sem), mire meghallottam az áhított hangokat a fejemben. Az érzés, amikor egy Isten szól hozzád, szavakkal le nem írható! Felemelő, magasztos, alázatossá tesz, ugyanakkor végtelenül boldog is voltam - de ennél valójában sokkalta több. Erőt ad egy egész életre.
Miután Tharr elfogadta az áldozatom, és megajándékozott a szimbólumával, még ott maradtam kicsit a rúnakő mellett, imádkoztam, erőt gyűjtöttem a következő tennivalómhoz: oltárt kellett szentelnem az Istenemnek. Körbejártam a környéket, először is megfelelő helyet kerestem az oltárnak, majd összegyüjtöttem mindent, amit az építkezéshez fontosnak találtam. A szentelés hasonlóan könnyen ment, mint a tűzgyújtás: csak akarnom kellett, szavak sem kellettek hozzá, és Tharr egy napon belül már másodszorra szólt hozzám! Megtanított egy varázslatra is, mellyel a harcban nyújt segítséget, és küldetéseket, feladatokat adott, hogy az Ő Útján tarthassam szívem és lelkem.
A nap időközben erősen lefelé ivelt pályáján, így az oltár közelében vackoltam be magam egy meglehetősen öreg fa odvába. Mivel mostanra már a szürkület is sötétségbe csap át, muszáj elköszönnöm, és zárnom soraimat - még élénken látom magam előtt Anyu arcát, amint a szemem épségének megőrzéséről tartott kiselőadást... :)
Utóirat: Sok puszit küldök Neked, Anyu! | | |
|
