Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[01:35] Spunk: ejjnemide
[01:35] Spunk: 760,58
[14:26] Titusz mester: Jah johet a hovihar 2.0, didergo whrlpl' orvenylovel
[14:04] Spunk: tél lesz mire jön az már nem mászós, hanem fázós event lesz
[11:32] Salle: nekem most annyira nem is hiányzik ez a mászós event :D
[09:39] Danair: Bámulatos gyk 1,5 hét késés
[20:39] Korrbak: megvagyok
[18:01] Korrbak: Lehet nem tölt fordulót a szeró?
[15:42] Kati: Igen.
[15:23] vyrydy: Mármint nov. 10-ig.
[15:23] vyrydy: A befizetési bónuszokat 10-ig lehet elosztani!
[11:16] torryl: ok, köszönöm
[10:48] játékvezető: tudom fixre mondani.
[10:48] játékvezető: Torryl: Nem indul el ma. Hétfőn se, mert akkor szabin leszek. Várhatóan jövő hét szerdán, de nem
[10:33] Erynome: Spunk: toltam egyet alvás előtt
 
Jelenleg bejelentkezve:
Titusz mester, kvib, Miko
3 felhasználó
 
Regisztrált:
1135 felhasználó
1477 karakter
Legutóbb: Kwisatz
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9130%
Annak98.0299%
FlyXan96.2808%
Yoro96.0714%
Zka95.1073%
skaven94.3440%
Amanda93.4325%
Balu92.5755%
Koc92.5562%
Spirit91.7366%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

351. nap :: Álom és valóság
Megérkeztem a Fény Szentélyébe, és tudtam, hogy most már nem lehet baj: itt fog megszületni a második gyermekünk is. Sendielnek ugyan épp akadt még valami dolga, de a szokásos kis szobácskánkat már birtokba vette. Sőt, még egy kis meglepetést is hagyott nekem a kedvenc hintaszékemben: egy gyönyörű nyakláncot rejtett egy zenélő dobozkába. S ahogy meghatottan hallgattam kedvenc dalomat, megérkezett ő is, és énekelte a végét. „Megszolgálta” a jutalom-csókot! Az ékszerpróbából pedig ölelés lett, miután segített bekapcsolni hátul, és megcsodáltuk a tükörben a korábban szintén tőle kapott fülbevaló méltó kiegészítőjét a nyakamban. Az ölelésből pedig egy kellemes összebújós este kerekedett, és pihentető alvás, amíg még lehet. Másnap reggel aztán séta a városban, kéz a kézben, büszkén, boldogan. Hirtelen ötlettől vezérelve egy lassú tánc (vagy valami olyasmi; a baba mindenesetre lenyugodott a lágy ringatózástól) egy utcazenész muzsikájára, s az alkalmi közönségtől nem kis summa a látványosságért Sendiel félretett kalapjába. Amit persze nagylelkűen a bárdnak adott, csak egyetlen érme maradt meg véletlenül, és esett csilingelve a földre, alighogy pár lépést tettünk. Azon meg egy csokor illatos virágot vett nekem, mielőtt hazafelé indultunk, mert érzésem szerint igencsak közeledett az idő…

Akár így is lehetett volna, de csak a Szentély igaz a fenti történetből. Sendiel is itt van ugyan, de továbbra sem hajlandó se bocsánatot kérni tőlem, se tudomást venni a babáról. Így persze hiába próbál jópofáskodni, kicsit se jön be nekem… Nem, nem várom el, hogy találja ki, mi bajom van. Elmondtam, mi fáj. Elmondtam, de minek? Mintha nem is ő lenne, aki valamikor lenyűgözött a történeteivel, a dalaival, a figyelmességével. Mintha nem is ő lenne az apja ennek a gyermeknek, aki hamarosan megérkezik közénk, és akit tisztességgel fel akarok nevelni – de ez nem egyszemélyes feladat!