Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[08:49] Ussuk_ki: Oké, visszaolvastam. A haverom köszöni. [08:48] Ussuk_ki: Ez valami WinUL beállítás, amúgy? :D Haverom kérdezi. [18:31] Neal: most is kértem, de csak 1-et [18:18] Erynome: de kérem is, azzal szoktuk legyezni magunkat, ha baromi meleg van :D [18:17] Erynome: szerintem én is kértem 2-t nyomtatva [17:35] Salle: Mondta valaki egyébként hogy nem megy , és mégis nyomtatva kérte? [17:34] Salle: 3-t [17:34] Salle: én kértem 2-t nyomtatva, de megyek is találkozóra :) [17:16] pterois: Neal is szokta úgy kérni ;) [17:08] Spunk: Aki nyomtatva kérte, szerintem nem használ WinUL-t [15:58] pterois: De amúgy a WinUL gyönyörűen kiírja ám... [15:58] pterois: Ha megírod milyen parancsot adtál ki, akkor lefordítjuk neked ;) [16:20] Kati: Nézzen utána. :) [15:59] Miko: akinek goze sincs a parameterkerol az honnan tudna, hogy nyomtatva kerte? :-) [15:57] Kati: kérte, az vallja meg bűneit és szóljön, hogy feleslegesen ne pakolgassam a fordulóit.
| | Jelenleg bejelentkezve: | madarata 1 felhasználó | | Regisztrált: | 1133 felhasználó 1467 karakter Legutóbb: Korrbak | | Stílus:
| | Top 100 >> | Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | Felhasználó | # | Koc | 155 | Marcsa | 69 | Givangel | 66 | FlyXan | 57 | Spunk | 56 | Ababo | 54 | Annak | 44 | Zka | 43 | Fear'A Wee | 29 | cinty | 28 | Tudásbázis toplista: | Felhasználó | Tudás | Marcsa | 98.9145% | Annak | 98.0316% | FlyXan | 96.2788% | Yoro | 96.0561% | Zka | 95.1102% | skaven | 94.3475% | Amanda | 93.4365% | Balu | 92.5796% | Koc | 92.5603% | Spirit | 91.7419% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Dulmina] Az utókornak szeretettel | 351. nap :: Álom és valóság Megérkeztem a Fény Szentélyébe, és tudtam, hogy most már nem lehet baj: itt fog megszületni a második gyermekünk is. Sendielnek ugyan épp akadt még valami dolga, de a szokásos kis szobácskánkat már birtokba vette. Sőt, még egy kis meglepetést is hagyott nekem a kedvenc hintaszékemben: egy gyönyörű nyakláncot rejtett egy zenélő dobozkába. S ahogy meghatottan hallgattam kedvenc dalomat, megérkezett ő is, és énekelte a végét. „Megszolgálta” a jutalom-csókot! Az ékszerpróbából pedig ölelés lett, miután segített bekapcsolni hátul, és megcsodáltuk a tükörben a korábban szintén tőle kapott fülbevaló méltó kiegészítőjét a nyakamban. Az ölelésből pedig egy kellemes összebújós este kerekedett, és pihentető alvás, amíg még lehet. Másnap reggel aztán séta a városban, kéz a kézben, büszkén, boldogan. Hirtelen ötlettől vezérelve egy lassú tánc (vagy valami olyasmi; a baba mindenesetre lenyugodott a lágy ringatózástól) egy utcazenész muzsikájára, s az alkalmi közönségtől nem kis summa a látványosságért Sendiel félretett kalapjába. Amit persze nagylelkűen a bárdnak adott, csak egyetlen érme maradt meg véletlenül, és esett csilingelve a földre, alighogy pár lépést tettünk. Azon meg egy csokor illatos virágot vett nekem, mielőtt hazafelé indultunk, mert érzésem szerint igencsak közeledett az idő…
Akár így is lehetett volna, de csak a Szentély igaz a fenti történetből. Sendiel is itt van ugyan, de továbbra sem hajlandó se bocsánatot kérni tőlem, se tudomást venni a babáról. Így persze hiába próbál jópofáskodni, kicsit se jön be nekem… Nem, nem várom el, hogy találja ki, mi bajom van. Elmondtam, mi fáj. Elmondtam, de minek? Mintha nem is ő lenne, aki valamikor lenyűgözött a történeteivel, a dalaival, a figyelmességével. Mintha nem is ő lenne az apja ennek a gyermeknek, aki hamarosan megérkezik közénk, és akit tisztességgel fel akarok nevelni – de ez nem egyszemélyes feladat! | |
|