Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[08:31] Garaz: "Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget! Ó, mondd,..." [18:25] Wolfy: koszi, raprobalok valamelyikre [18:25] Wolfy: az istenitelet bennem is felmerult, gondolom ott akkor 45%*30% lesz [17:13] Yoro: Agykifacsarás, esetleg istenítélet. Varázslat sebzések 70%-át lementi. [15:15] Wolfy: erositve a phua kupban neha necces az egyik karinak [15:15] Wolfy: van valami varazslat, amivel meg lehet hatni a sotet arnylenyt? [19:04] Ussuk_ki: thx [12:03] Salle: bocs, benéztem és a 3asra gondoltam :) Az nincs de v 96 és v 181 van bárhol. [11:58] Pjtor: barmelyik magustoronyban tanulhato [11:57] Yoro: Fekete mágustoronyban tanulható. [11:38] Roante: V 181 nekem van valahogy nyugaton [11:33] Salle: nincs [11:19] Ussuk_ki: VÁROSI TELEPORT II. nincs nyugaton, ugye? thx V [12:55] pterois: és micsoda meglepivel indult újra :) [10:39] játékvezető: Újraindult a táplálás.
| | Jelenleg bejelentkezve: | 0 felhasználó | | Regisztrált: | 1132 felhasználó 1467 karakter Legutóbb: Pakmara | | Stílus:
| | Top 100 >> | Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | Felhasználó | # | Koc | 155 | Marcsa | 69 | Givangel | 66 | FlyXan | 57 | Spunk | 56 | Ababo | 54 | Annak | 44 | Zka | 43 | Fear'A Wee | 29 | cinty | 28 | Tudásbázis toplista: | Felhasználó | Tudás | Marcsa | 98.9145% | Annak | 98.0316% | FlyXan | 96.2788% | Yoro | 96.0561% | Zka | 95.1102% | skaven | 94.3475% | Amanda | 93.4365% | Balu | 92.5796% | Koc | 92.5603% | Spirit | 91.7419% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Dulmina] Az utókornak szeretettel | 316. nap :: Szeretlek! Túl sok kacatot halmoztam már föl, így hát nem ártott egy kis rendet tenni a hátizsákomban. Ahogy kiborítottam belőle mindent, egy gyűrött papírlap is előkerült az aljából. Széthajtottam. Megborzongtam, ahogy megismertem a rajta található írást. Gyorsan visszahajtottam, és elsüllyesztettem a zsebem mélyére.
Már meg is feledkeztem minderről, mikor egy reggel különösen korán ébredtem, és képtelen voltam visszaaludni. Elnéztem hát Sendiel arcát, figyeltem, ahogy szuszog. Közben most is megcsodáltam a lepkeszárny-szemet a nyakában, ugyanúgy, mint akkor, a felelőtlen kis kalandja után – ami nélkül talán sosem értem meg, hogy mennyire szeret, és sosem találunk egymásra.
Erről hirtelen eszembe jutott a zsebemben lapuló papiros. Valami furcsa erő arra biztatott, hogy húzzam elő, és olvassam el a rajta található verset. Próbáltam elhessegetni a gondolatot, de végül csak engedelmeskedtem. Kibogarásztam a nem épp gyöngybetűket. A mondanivaló most is túlragyogta a külcsínt: egy csodálatos szerelmesvers lett a jutalmam.
Akár Sendiel is írhatta volna, annyira megérintett. Aztán bevillant, hogy mi lett a vége azzal, akitől valójában kaptam. Elszorult a torkom, ahogy előtörtek emlékeimből az utolsó levelének szavai. Annyira ellentétes volt a kettő, vajon melyik volt az igaz? És ha ez utóbbi is, miért nem hagyta, hogy a szépre emlékezzek vele kapcsolatban? Kicsordult a könnyem…
Nem tudom, meddig sírdogálhattam, de valahol jólesett. Sendiel kedves hangja rántott vissza a jelen valóságába: afelől érdeklődött finoman, hogy mi a baj. Szipogva feleltem, hogy semmi. Mellette tényleg semmi. Átöleltük egymást, és biztos voltam benne, hogy az ő karjaiban a helyem. Fölnéztem rá, és csak egy halk, de mélyen őszinte szó fért ki a számon: szeretlek! | |
|