Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[17:49] Salle: Spunk, lépj majd egyet légyszi hogy lehessen infót küldeni :) [11:43] Pjtor: asszem tutajhoz is csak a kokes jo [11:42] Pjtor: pl regeszaso KT-ra mukodik, verem csapdara nem (pedig a valtozasoknal ez szerepel peldanak :) [11:41] Wolfy: na majd dolgozunk raja [11:41] Wolfy: akkor lehet csak keves az orias lian a Resfoldon :) [11:40] Wolfy: visszavonom, mukodik az arnypenge is [11:38] Wolfy: sajnos az arnypenge az nem OK :) [11:36] Pjtor: van nehany dolog ami csak az alap cuccokkal mukodik [11:34] Yoro: Más balkezes vágófegyverek is jók. [11:10] Wolfy: az vajon direkt van, hogy a szuperkotelhez csak kokes jo? [12:53] dotyu: hmm ma vajon mikor írják be a zsetont? Remélem nem csúsztam le az akciót [20:09] Bal Dahin: köszönöm [19:58] pterois: olyat igen [19:34] Bal Dahin: Ha valakinek betelt a hátizsákja, át tudok nek iadni olyan tárgyat, amiből már van nála? [21:16] Korrbak: Sajnálom, hogy nem tudtam menni :(
| | Jelenleg bejelentkezve: | calen, Roante 2 felhasználó | | Regisztrált: | 1133 felhasználó 1467 karakter Legutóbb: Korrbak | | Stílus:
| | Top 100 >> | Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | Felhasználó | # | Koc | 155 | Marcsa | 69 | Givangel | 66 | FlyXan | 57 | Spunk | 56 | Ababo | 54 | Annak | 44 | Zka | 43 | Fear'A Wee | 29 | cinty | 28 | Tudásbázis toplista: | Felhasználó | Tudás | Marcsa | 98.9145% | Annak | 98.0316% | FlyXan | 96.2788% | Yoro | 96.0561% | Zka | 95.1102% | skaven | 94.3475% | Amanda | 93.4365% | Balu | 92.5796% | Koc | 92.5603% | Spirit | 91.7419% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Dulmina] Az utókornak szeretettel | 267. nap :: Végtelen kékség A tenger! Eddig csak tengerszemet láttam, de ez most a végtelen tenger, a végtelen kékség… Lágy szellő, víz-illat, morajlás.
Kedves dallam, kedvesem illata, lágy ringatózás a mellkasán. Mintha csak álmodnék… De itt van, ölel, s én ölelem. Végtelen kékség a szeme, és mosoly ott is, nem csak a szája szegletében. Azt hiszem, ez a boldogság. Boldognak látni Őt, s boldognak lenni mellette.
Kézenfogva sétálni a parti homokban, meg-megállva, összebújva időnként. Akárcsak a szentélykertben azon az éjjelen, mikor a mi kis tündér-lányunk érkezett. Csodálni a naplementét, a sirályok röptét, a kagylók lebegését.
Belegázolni a vízbe, nem törődve fröcsköléssel, átázással, csak nevetni jóízűn, és menni, menni befelé – amíg meg nem állít a mélység. S mikor én már kénytelen lennék visszafordulni, Ő még beljebb óvakodik (megteheti, hisz nagyobbra nőtt), aztán kezét nyújtja, s belé kapaszkodva beljebb jutok én is. Két karnyival még annál is beljebb, mint ő!
Megszabadulni a vizes ruháktól, vacogva összebújni, takaróba burkolózni. Ölelni, simogatni, és lassacskán összeolvadni; a mélység után a magasságot meghódítani. Együtt pihegni, s egymás karjaiban megpihenni.
Újra gyermeknek lenni, s homokvárat építeni. De kőre ám, hogy csak azt nyaldoshassák az érkező dagály hullámai, de az épületben kárt ne tegyenek – és Ő büszkén nézhesse, mit emelt nekem. Én meg büszkén nézhessek fel rá, hogy mindenre gondolt.
Elképzelni a vár belsejét; beletenni emlékeket, vágyakat, életet. Nézni, ahogy rácsodálkozik, mivel csinosítanám ki az alkotását, hogy utána azt mondhassuk rá: igen, ez az otthonunk. Kalandozók otthona, őrült ötlet! De jó játék együtt álmodni.
Az egyik végtelen kékségtől pár nap után érzékeny búcsú – jó időre, ha talán nem is örökre. De a másik, a mosolygós, a társam marad – remélem, örökre! | |
|