Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[13:37] Kati: Koszonom sracok, en jol ereztem magam, remelem Ti is.:) [12:22] Pjtor: erosen ketlem, 80 EZER arany az osszes vagyonom :) [11:46] pterois: az egész tündérvagyont szétosztogattad a tombola után ;) [10:55] Pjtor: akinek talin igertem valami cuccot irjon PM-t [21:09] torryl: köszi Spunk [20:21] Spunk: nemsokára megíróm a TF fórum eseményeit is [20:18] Spunk: kicsit jobb kép ugyanarról az adattárban tőlem [20:15] thord: Mar lehet is UL-t küldeni [19:56] torryl: köszi Ery [19:24] Alaria: Koszi! [19:06] Erynome: Vlagyi dijasok adattarban, nehezen volt fotozhato, szoval 3 kepbol vagtam ossze:) [18:31] Alaria: Ilyen pocsek szereplesem evek ota nem volt :( [18:30] Alaria: Szettephetnem legalabb ritualisan mind [18:30] Alaria: Kar, hogy nem papiron kertem a fordulokat [16:12] Alaria: Vlagyi dijasokat valaki pls dobja fel!
| | Jelenleg bejelentkezve: | kvib, dotyu 2 felhasználó | | Regisztrált: | 1133 felhasználó 1467 karakter Legutóbb: Korrbak | | Stílus:
| | Top 100 >> | Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | Felhasználó | # | Koc | 155 | Marcsa | 69 | Givangel | 66 | FlyXan | 57 | Spunk | 56 | Ababo | 54 | Annak | 44 | Zka | 43 | Fear'A Wee | 29 | cinty | 28 | Tudásbázis toplista: | Felhasználó | Tudás | Marcsa | 98.9145% | Annak | 98.0316% | FlyXan | 96.2788% | Yoro | 96.0561% | Zka | 95.1102% | skaven | 94.3475% | Amanda | 93.4365% | Balu | 92.5796% | Koc | 92.5603% | Spirit | 91.7419% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Dulmina] Az utókornak szeretettel | 267. nap :: Végtelen kékség A tenger! Eddig csak tengerszemet láttam, de ez most a végtelen tenger, a végtelen kékség… Lágy szellő, víz-illat, morajlás.
Kedves dallam, kedvesem illata, lágy ringatózás a mellkasán. Mintha csak álmodnék… De itt van, ölel, s én ölelem. Végtelen kékség a szeme, és mosoly ott is, nem csak a szája szegletében. Azt hiszem, ez a boldogság. Boldognak látni Őt, s boldognak lenni mellette.
Kézenfogva sétálni a parti homokban, meg-megállva, összebújva időnként. Akárcsak a szentélykertben azon az éjjelen, mikor a mi kis tündér-lányunk érkezett. Csodálni a naplementét, a sirályok röptét, a kagylók lebegését.
Belegázolni a vízbe, nem törődve fröcsköléssel, átázással, csak nevetni jóízűn, és menni, menni befelé – amíg meg nem állít a mélység. S mikor én már kénytelen lennék visszafordulni, Ő még beljebb óvakodik (megteheti, hisz nagyobbra nőtt), aztán kezét nyújtja, s belé kapaszkodva beljebb jutok én is. Két karnyival még annál is beljebb, mint ő!
Megszabadulni a vizes ruháktól, vacogva összebújni, takaróba burkolózni. Ölelni, simogatni, és lassacskán összeolvadni; a mélység után a magasságot meghódítani. Együtt pihegni, s egymás karjaiban megpihenni.
Újra gyermeknek lenni, s homokvárat építeni. De kőre ám, hogy csak azt nyaldoshassák az érkező dagály hullámai, de az épületben kárt ne tegyenek – és Ő büszkén nézhesse, mit emelt nekem. Én meg büszkén nézhessek fel rá, hogy mindenre gondolt.
Elképzelni a vár belsejét; beletenni emlékeket, vágyakat, életet. Nézni, ahogy rácsodálkozik, mivel csinosítanám ki az alkotását, hogy utána azt mondhassuk rá: igen, ez az otthonunk. Kalandozók otthona, őrült ötlet! De jó játék együtt álmodni.
Az egyik végtelen kékségtől pár nap után érzékeny búcsú – jó időre, ha talán nem is örökre. De a másik, a mosolygós, a társam marad – remélem, örökre! | |
|