Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[09:35] Erynome: Alaria: a zöld gomb 10 perc után vált pirosra csak, ha jól emlékszem [22:58] Alaria: Tudom csak mar zold volt a letolto aztan "bepirosodott" azert esten kis panikba :) [19:12] Erynome: Yoro: az gyors, de akkor fut a backup is, az a lassabb :) [17:46] Yoro: Éjfélkor frissülnek az NJK-k, van aukciós nap, addig nincs letöltés. [00:18] Alaria: Nah bekurbliztak csak szolni kell! :) [00:17] Alaria: Na most megadta magat vagy mi? [19:38] Ussuk_ki: Az arénát, arlénát és a garnélát is. [19:37] Ussuk_ki: @Salle & @Alaria: Köszi! Igen, nyugati kövület, szopatnak, sokszor bukom az arlénát miattuk. [15:48] Erynome: cabal: munkaidőben ilyen előfordul:) [14:13] cabal: áll a letöltő... [09:12] Salle: plusz mire esik addigra ezek simán mennek 50+ dvk-val is :) [09:12] Salle: nem esik annyi hogy fordulónként használja. [09:11] Salle: vagyis közelében sincs hogy eshessen neki egyáltalán gömb. és az is csak egyszer használatos , [09:09] Salle: q.halálgömb persze működhet, DE ha valaki így kérdezi, akkor tuti arénában szív még a 2 döggel, [00:34] Alaria: quwarg halalgombbel esetleg
| | Jelenleg bejelentkezve: | Alaria, Rek 2 felhasználó | | Regisztrált: | 1134 felhasználó 1477 karakter Legutóbb: DrHappyFace | | Stílus:
| | Top 100 >> | Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | Felhasználó | # | Koc | 155 | Marcsa | 69 | Givangel | 66 | FlyXan | 57 | Spunk | 56 | Ababo | 54 | Annak | 44 | Zka | 43 | Fear'A Wee | 29 | cinty | 28 | Tudásbázis toplista: | Felhasználó | Tudás | Marcsa | 98.9130% | Annak | 98.0299% | FlyXan | 96.2808% | Yoro | 96.0714% | Zka | 95.1073% | skaven | 94.3440% | Amanda | 93.4325% | Balu | 92.5755% | Koc | 92.5562% | Spirit | 91.7366% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Dulmina] Az utókornak szeretettel | 246. nap :: Az Úr Fairlight dicsőségére! Furcsa ezt írni, de egyáltalán nem bántam, hogy a barátaim kicsit megvárakoztattak a templom végső simításaival és felszentelésével. Jólesett ott heverészni, pakolászni a hátizsákomban, elmélkedni a világ dolgairól. Feltöltődni, hogy aztán újult erővel induljak utamra, és álljak elébe újabb kalandoknak.
Lassan persze elkezdett hiányozni a jövés-menés, a kihívások, a teendők hosszú sora, s közben a megpihenés Sendiel karjaiban. De kellett most ez a távollét, hogy utána egy vidám, kipihent Dulminát kapjon vissza, aki már nem aggódik Lilendáért, hiszen megértette, hogy nincs miért: megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy megkönnyítsük az útját, de a többi már nem a mi dolgunk.
Lényegében álltak már a falak, apróságokkal lehetett még csinosítani az épületet. Pár kép, néhány párna, terítő, miegymás. Lilenda mellett alaposan belejöttem a varrásba: kezdve néhány saját ruhám átalakításával, hogy pocakosan is rám jöjjenek, majd folytatva a babaruhákkal, amiket olyan gyorsan nőtt ki, hogy szinte összekoszolni sem volt ideje. Habár meglehetősen találékony volt e téren, és ritkán kímélte különösebben a dolgait. Kivéve persze azokat, amik valamiért megtetszettek neki – ezeknél bizony jött a mosás, meg idővel az átszabás. Ilyen előzmények után nem volt gond szép kiegészítőket varrnom Fairlight dicsőségére.
Mire megérkezett negyedik társunk, Qusaimódó, a törpe építőmester is, már igen jól elhaladtam az alkotással – tervem meg természetesen még több volt! Hát még mikor Zúgószél és NaUgyanKii jóvoltából meglett a berendezés is! Bár, ahogy elnéztem, őket különösebben nem hatotta meg, hogy én ilyen, látszólag lényegtelen apróságokkal foglalkozom. Hiába, no, nem vagyunk egyformák! … Igen, talán tényleg inkább építenem kellett volna még – de az az igazság, hogy abból elég volt nekem az elején, és mi tagadás, a fiúk sokkal ügyesebbek is voltak a kőművesmunkában. Én meg a varrás mellett reménykedtem, hogy a „Vén Zsugori” végül értékeli mindannyiunk erőfeszítéseit.
Aztán eljött a nagy nap, és mikor áhítattal beléptünk a templomba, számomra szinte hihetetlen volt, hogy ezt a gyönyörűséget mi emeltük igaz Istenünknek. A szertartás igazi megkoronázása volt a közös munkának, hogy utána megnövekedett hittel induljon ki-ki útjára.
Most még a kedvenc táborhelyem ez, és vissza-visszatérek az Úr házába, amikor nem szólít másfelé az élet. De legyek bárhol, tudom, hogy választott istenem kíséri lépteimet. | |
|