Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[18:31] Neal: most is kértem, de csak 1-et
[18:18] Erynome: de kérem is, azzal szoktuk legyezni magunkat, ha baromi meleg van :D
[18:17] Erynome: szerintem én is kértem 2-t nyomtatva
[17:35] Salle: Mondta valaki egyébként hogy nem megy , és mégis nyomtatva kérte?
[17:34] Salle: 3-t
[17:34] Salle: én kértem 2-t nyomtatva, de megyek is találkozóra :)
[17:16] pterois: Neal is szokta úgy kérni ;)
[17:08] Spunk: Aki nyomtatva kérte, szerintem nem használ WinUL-t
[15:58] pterois: De amúgy a WinUL gyönyörűen kiírja ám...
[15:58] pterois: Ha megírod milyen parancsot adtál ki, akkor lefordítjuk neked ;)
[16:20] Kati: Nézzen utána. :)
[15:59] Miko: akinek goze sincs a parameterkerol az honnan tudna, hogy nyomtatva kerte? :-)
[15:57] Kati: kérte, az vallja meg bűneit és szóljön, hogy feleslegesen ne pakolgassam a fordulóit.
[15:57] Kati: Aki biztosan tudja, hogy gőze sem volt a jelentkezési paraméterekről és nem jön talira, de nyomtatva
[13:45] Tihor Miklós: sziasztok, olimpiát futtatok, TF nem lesz elérhető kicsit
 
Jelenleg bejelentkezve:

0 felhasználó
 
Regisztrált:
1133 felhasználó
1467 karakter
Legutóbb: Korrbak
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9145%
Annak98.0316%
FlyXan96.2788%
Yoro96.0561%
Zka95.1102%
skaven94.3475%
Amanda93.4365%
Balu92.5796%
Koc92.5603%
Spirit91.7419%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

225. nap :: Búcsú
Ez a nap is elérkezett. Már korábban megállapodtunk, hogy Fehérbércben válnak el útjaink. Itt Lilenda tanulhat, fedél lehet éjszakára a feje fölött, és aztán megerősödve indulhat a vadonba. Amúgy is vágyott megismerni a várost, ahol született.

Összeszedtük a holmikat, s készen álltunk a teleportra. Sendiel azonban kért még egy kis időt. Odahívta magához Lilendát, aztán adott neki egy furcsa feladatot: ő halkan dúdolt egy dallamot, Lilendának pedig hangosan fütyülnie kellett ugyanazt. Meg is tette könnyedén! S akkor megjelent egy régi ismerős: a kis madárka, aki a szerelmesleveleinket hozta-vitte kezdetben. Most Lilenda is megismerte, és ezentúl ő is üzenhet vele.

Elmormoltuk a varázsszavakat, s nemsokára már a Fény Szentélye előtti téren sétáltunk. Eszembe jutottak az első percek, órák Lilendával, kimerülten, de boldogan. Mintha csak tegnap lett volna, hogy megszületett, és Sendiel a hasamra tette, és amíg én beszívtam az illatát és csodáltam a holdfényben, ő már meg is találta a mellemet.

Most is megcsodáltam, immár mint felnőtt kalandozót, aki most még a mi régi felszerelési tárgyainkat viseli, és persze örökre a gyermekünk marad, de saját útjára indul. Megöleltük mindketten Sendiellel, aztán együtt néztük, ahogy eltűnik az egyik sugárút forgatagában. Szipogva töröltem meg a szemem. Ahogy felnéztem Sendielre, láttam az ő arcán is végiggördülni egy kis könnycseppet, még ha ő ezt tagadja is!

Aztán határozottan megfogta a kezemet, és elindultunk mi is, csapni egy görbe estét, kettesben!