Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[12:03] Salle: bocs, benéztem és a 3asra gondoltam :) Az nincs de v 96 és v 181 van bárhol.
[11:58] Pjtor: barmelyik magustoronyban tanulhato
[11:57] Yoro: Fekete mágustoronyban tanulható.
[11:38] Roante: V 181 nekem van valahogy nyugaton
[11:33] Salle: nincs
[11:19] Ussuk_ki: VÁROSI TELEPORT II. nincs nyugaton, ugye? thx V
[12:55] pterois: és micsoda meglepivel indult újra :)
[10:39] játékvezető: Újraindult a táplálás.
[09:27] játékvezető: Leállítom a táplálót kicsit hosszabb időre.
[09:21] Salle: éjfél körül léptem 2+1 kört, nem volt semmi probléma
[21:54] Roante: Visszaigazolas nekem jott. Leptem ma 4 fordulot, igy nem tudom, h az megjon-e.
[20:47] Mad: Már megvolt a 2. is :(
[20:45] Salle: küldd el még egyszer, hátha csak benyelte a letöltő az UL-t. Szokta néha. Most elvileg zöld út van.
[20:38] Mad: Sziasztok! Ti megkapjátok a fordulótokat? 2 órája küldtem el, de semmi nem jött azóta
[20:12] Yoro: Vagy gyorsabbra. :)
 
Jelenleg bejelentkezve:
Pjtor, Rek
2 felhasználó
 
Regisztrált:
1132 felhasználó
1467 karakter
Legutóbb: Pakmara
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9145%
Annak98.0316%
FlyXan96.2788%
Yoro96.0561%
Zka95.1102%
skaven94.3475%
Amanda93.4365%
Balu92.5796%
Koc92.5603%
Spirit91.7419%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

225. nap :: Búcsú
Ez a nap is elérkezett. Már korábban megállapodtunk, hogy Fehérbércben válnak el útjaink. Itt Lilenda tanulhat, fedél lehet éjszakára a feje fölött, és aztán megerősödve indulhat a vadonba. Amúgy is vágyott megismerni a várost, ahol született.

Összeszedtük a holmikat, s készen álltunk a teleportra. Sendiel azonban kért még egy kis időt. Odahívta magához Lilendát, aztán adott neki egy furcsa feladatot: ő halkan dúdolt egy dallamot, Lilendának pedig hangosan fütyülnie kellett ugyanazt. Meg is tette könnyedén! S akkor megjelent egy régi ismerős: a kis madárka, aki a szerelmesleveleinket hozta-vitte kezdetben. Most Lilenda is megismerte, és ezentúl ő is üzenhet vele.

Elmormoltuk a varázsszavakat, s nemsokára már a Fény Szentélye előtti téren sétáltunk. Eszembe jutottak az első percek, órák Lilendával, kimerülten, de boldogan. Mintha csak tegnap lett volna, hogy megszületett, és Sendiel a hasamra tette, és amíg én beszívtam az illatát és csodáltam a holdfényben, ő már meg is találta a mellemet.

Most is megcsodáltam, immár mint felnőtt kalandozót, aki most még a mi régi felszerelési tárgyainkat viseli, és persze örökre a gyermekünk marad, de saját útjára indul. Megöleltük mindketten Sendiellel, aztán együtt néztük, ahogy eltűnik az egyik sugárút forgatagában. Szipogva töröltem meg a szemem. Ahogy felnéztem Sendielre, láttam az ő arcán is végiggördülni egy kis könnycseppet, még ha ő ezt tagadja is!

Aztán határozottan megfogta a kezemet, és elindultunk mi is, csapni egy görbe estét, kettesben!