Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[09:49] Wolfy: nekem is mukodott hetfon. de biztos en is bennfentes vagyok :D
[09:07] Erynome: hát persze :D
[21:13] Danair: Mert ugye Ery mindenki tudja hogy bennfentes... :P
[20:56] Salle: utána megjelent a szövegesen is , és ikonnal is , le is tudtam osztani.
[20:56] Salle: ikonnal és szövegesen, a szilánkra se szöveg se ikon. Írtam üfsz-re és után valamikor javítva lett
[20:55] Salle: Ery: délelőtt utaltam , ebéd után ránéztem és akkor nem a bónuszok + sáfránykő volt ott
[16:40] Miko: irtam az ugyfelszolgon es javitottak
[16:39] Miko: Salle: ugyanez volt nekem tegnap. uj cuccok nem jelentek meg a leoszthato cuccok kozott
[15:46] Erynome: Lencsét és szilánkot is engedett leosztani
[15:46] Erynome: Salle: ez fura, nekem tegnap már tök jól működött
[15:30] Salle: ez most már javítva lett, el is tudtam osztani a szilánkokat
[15:29] Salle: viszont a szilánkokra, rencsére nem volt elisztási lehetőség, nem is látszott
[15:28] Salle: délelőtt utaltam, du1-kor be volt már írva.
[14:58] Neal: nekem mait beírták már
[14:39] Alaria: Tegnapi utalast ma vajon beirjak meg?
 
Jelenleg bejelentkezve:

0 felhasználó
 
Regisztrált:
1134 felhasználó
1473 karakter
Legutóbb: DrHappyFace
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9130%
Annak98.0299%
FlyXan96.2808%
Yoro96.0714%
Zka95.1073%
skaven94.3440%
Amanda93.4325%
Balu92.5755%
Koc92.5562%
Spirit91.7366%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

190. nap :: Egy kis szerepcsere
Ahogy már annyiszor, Sendiel most is előrement táborhelyet keresni. Én meg dolgoztam még egy kicsit a templomépítkezésen, majd a nyomába eredtünk Lilendával. Csodálta a tájat, a növényeket, no meg élvezte, hogy a végén egy darabon egyedül ülhetett Soma nyergében. De ez is csak addig volt érdekes, amíg el nem értünk apához. A derék hátas kapott még tőle egy simogatást meg egy kis kaját, de utána Sendiel társasága kellett.

Szokásos este volt, habár Sendiel szokatlanul fáradtnak tűnt, még ha nem is panaszkodott. Aztán alig evett a vacsorából, hiába kínálgattuk mindketten. Most én következtem lefektetni Lilendát, úgyhogy esti mese volt (Sendieltől természetesen altatódalt szokott kapni inkább). Aztán mi is készültünk nyugovóra térni, de csak nem tetszett nekem ez a bágyadtság. Végül kibökte, hogy picit fáj az egyik hátsó foga, de ne aggódjak, reggelre kutya baja lesz.

Ehhez képest… olyan karikásak voltak a szemei reggelre, hogy szerintem alig aludt. Lilenda is megérezte, hogy valami nincs rendben, így nem is erősködött az előző nap megígért vadászat miatt. Inkább velem tartott gyógyfüveket gyűjteni, és közben kifaggatott, hogy ugye apa nem marad így, és nem fog meghalni. Megnyugtattam, hogy ennyire azért nem súlyos a helyzet, főleg, hogy segítünk rajta. Megmutattam, milyen füveket keresünk, és olyan ügyesen ismerte fel őket nemsokára, hogy engem is meglepett. Aztán boldogan hozta a csomót, míg én tüzelőt szereztem, hogy majd készíthessek egy jó adag főzetet a gyengélkedőnek. A tűzhöz persze nem engedtem a kicsi lányt, de a kész italt óvatosan vihette Sendielnek. Aki szegény akkor már inni is alig tudott, de Lilenda nem tágított mellőle, míg ki nem ürült a bögre. Sőt, még puszit is adott az arcára, meg most ő énekelt a Dalnoknak, hogy gyógyuljon meg hamar.

S mikor Sendiel végre tudott egy kicsit pihenni, figyelmeztetnem se kellett, hogy ne hangoskodjon. Igaz, lekötötte mindaz, amit tanítgattam neki. Különösen érdekelte a szörnyelfogás meg az idomítás. De persze a „nemszeretem” dolgokról is szót kellett ejtenem, hiszen a túléléshez gyakran azok is hasznosak.

Este reménykedve nézett apára, s ahogy látta, hogy még mindig baj van, egyből elfogadta, hogy most az esti szertartás is fordított lesz. Ő takargatta be Sendielt, meg ő énekelt neki megint. Aztán mikor én meg lefektettem őt, még megígérte, hogy jó kislány lesz, csak apa jöjjön rendbe.

Másnapra már volt némi javulás, harmadnap meg sor került arra a korábban ígért közös vadászatra, és igazi kis lakoma kerekedett estére. Lilenda is besegített a készítésbe, és nagy volt az öröm, a saját munka gyümölcse miatt is, de főleg azért, hogy apa ismét a régi.