Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[15:44] avas: jah nekem is sietnem kell kifarmolni par millat meg a heten :)
[14:50] Bruti: En nekem az ilyen sietseg segitett tobbet nem lepni:)
[14:40] Pjtor: hja, de az ilyen sietsegbol szuletnek a kinyomtat - osszetep fordulok :)
[14:36] avas: meg van fel orad
[14:21] Pjtor: b+ tegnap jelentkeztem olimpiara, MOST jutott eszembe, hogy elbsztam valamit
[14:13] albertus: Üdv.
[13:36] Korrbak: Sziasztok, Üdv mindenkinek, most már regisztrált tagként ;)
[17:46] Kati: :)
[16:07] Garaz: Kati: Naná, be volt tervezve!
[14:59] Sosi: köszi
[14:54] Kati: Garaz: ... és sikerült? :)
[14:53] Kati: A nevezési határidő június 11., kedd 15 óra.
[14:19] Sosi: Meddig lehet jelentkezni az olimpiára?
[08:31] Garaz: "Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget! Ó, mondd,..."
[18:25] Wolfy: koszi, raprobalok valamelyikre
 
Jelenleg bejelentkezve:
pterois, Yoro, Korrbak, praater
4 felhasználó
 
Regisztrált:
1133 felhasználó
1467 karakter
Legutóbb: Korrbak
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9145%
Annak98.0316%
FlyXan96.2788%
Yoro96.0561%
Zka95.1102%
skaven94.3475%
Amanda93.4365%
Balu92.5796%
Koc92.5603%
Spirit91.7419%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

141. nap :: Minden jó, ha a vége jó!
Tegnap alaposan ránk ijesztett a kicsi lány. Történt ugyanis, hogy ebéd után szépen elaludt, és nekem is jólesett szundítanom egyet. Csak aztán mikor felébredtem, ő nem volt sehol. Hát jó, gondoltam, biztos az apjával van.

Csakhogy Sendiel egy halom tűzrevalóval tűnt fel hamarosan. Akkor már tudtam, hogy baj van! Ő is észrevette, már amikor futottam eléje, mert rögtön nyugtatni próbált.

Rögtön visszamentünk oda, ahol legutóbb még minden rendben volt. Értékelhető nyomok persze nem igazán voltak, hisz két napnyi ott táborozás során alaposan összejárkáltuk a helyet. Sírva rogytam le. Hisz nekem kellett volna jobban figyelnem. Sendiel ugyan töretlenül hitt benne, hogy megtaláljuk, de én egyre lehetetlenebbnek éreztem.

Szétnéztünk távcsővel, hátha lenne valami támpont, hogy egyáltalán merre érdemes elindulni. De semmi: a zöld rét mindenhol, itt-ott bokrok, meg az állataink. Ráadásul az időnk is fogy; sötétedés után még nehezebb lesz a keresés.

És amíg mi ezen tanakodtunk, odajött Soma. Miután szomorúan üdvözöltük, egyből visszafelé indult. Pár lépés után pedig hívogatóan hátranézett. Nosza, mentünk utána. Drága Soma! El is vezetett a kis rosszcsonthoz, aki önfeledten játszadozott a színes virágokkal. A sávban letaposott fű pedig jelezte, hogy bizony egymaga mászott el idáig.

Megkönnyebbülve vettem a karomba, bár aztán a cipelését inkább derék hátasomra bíztam. Bizony, lassan kinövi a hordozást, és a saját lábán jön majd velünk. Meg aztán megy a saját útján, és mi már nem megyünk utána… Legfeljebb néha aggódunk érte… egy picit :)