|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Dulmina] Az utókornak szeretettel |
78. nap :: Átélni a csodát
Egy ideje már nem csak az eszemmel tudom, hogy egy új élet növekszik bennem. Hiszen lépten-nyomon érzem a mocorgását, hol jobban, hol kevésbé, de ha elemében van, akkor bizony egyre erősebben. Szóval ha rúgást kapok, az nem mindig attól a galád ellenféltől jön! :)
Már Sendielnek is kijut a jóból, mikor hozzám bújik. Érzi is, és sokszor akár láthatja is, ahogy mozgolódik a baba. Imádom, ahogy lágyan simogatja a pocakom, és valami szépet dúdol közben. Egyik nap jól megviccelt, ahogy finom ujjai helyett egy mákrózsa virág bársonyos szirmait húzgálta ott – persze aztán az illat „lebuktatta”, és együtt nevettünk :)))
Szeretem az ilyen a pillanatokat. Élmény ez a közös várakozás, és a közös öröm a változásoknak. S mindannak a sok-sok meglepetésnek, amit el sem bírtunk képzelni előre. Kíváncsi vagyok, mi jön még… | | |
|
