| Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[01:35] Spunk: ejjnemide
[01:35] Spunk: 760,58
[14:26] Titusz mester: Jah johet a hovihar 2.0, didergo whrlpl' orvenylovel
[14:04] Spunk: tél lesz mire jön az már nem mászós, hanem fázós event lesz
[11:32] Salle: nekem most annyira nem is hiányzik ez a mászós event :D
[09:39] Danair: Bámulatos gyk 1,5 hét késés
[20:39] Korrbak: megvagyok
[18:01] Korrbak: Lehet nem tölt fordulót a szeró?
[15:42] Kati: Igen.
[15:23] vyrydy: Mármint nov. 10-ig.
[15:23] vyrydy: A befizetési bónuszokat 10-ig lehet elosztani!
[11:16] torryl: ok, köszönöm
[10:48] játékvezető: tudom fixre mondani.
[10:48] játékvezető: Torryl: Nem indul el ma. Hétfőn se, mert akkor szabin leszek. Várhatóan jövő hét szerdán, de nem
[10:33] Erynome: Spunk: toltam egyet alvás előtt
| | | | Jelenleg bejelentkezve: | kvib, patrik, madarata, Tyr Rigel
4 felhasználó | | | | Regisztrált: | 1135 felhasználó
1477 karakter
Legutóbb: Kwisatz | | | Stílus:
| | | | Top 100 >> |
Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | | Felhasználó | # | | Koc | 155 | | Marcsa | 69 | | Givangel | 66 | | FlyXan | 57 | | Spunk | 56 | | Ababo | 54 | | Annak | 44 | | Zka | 43 | | Fear'A Wee | 29 | | cinty | 28 |
Tudásbázis toplista: | | Felhasználó | Tudás | | Marcsa | 98.9130% | | Annak | 98.0299% | | FlyXan | 96.2808% | | Yoro | 96.0714% | | Zka | 95.1073% | | skaven | 94.3440% | | Amanda | 93.4325% | | Balu | 92.5755% | | Koc | 92.5562% | | Spirit | 91.7366% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés| [Tib] Clod Onar kalandjai |
5860. nap :: Elveszve
A repedezett bőrön több pattanás is éktelenkedett, de nem emiatt nézte idegenül a nagydarab alak az ujjait. Nem emlékezett, hogy mit keres a kezében a jéghideg fém, melynek végén ott rángatózik még valamilyen félig holt hús. Tétován hátrébb is lépett – meglepő bizonytalanság olyasvalakitől, aki hozzá hasonlatos trófeákat visel övén -, és egy pillanatra majdnem egyensúlyát is vesztette a mögötte lévő tetembe ütközve. Láthatólag feldühödött és ez el is söpört minden bizonytalanságot. Körbeperdült, a jobbjában lévő gyilkon rázott egyet, hogy megszabaduljon a rajta lévő vértől, hördülésre emlékeztető hang tört elő torkából, amivel megidézett néminemű mágiát, és szétnézett a tájon. Nem emlékezett rá, hogy hogyan került ide – de még érezte a teleportálás illatát, ahogy megolvadt a kő, ahová érkezett. Az előtte fekvő lény is lélegzett még pár pillanattal ezelőtt; de a harcra nem emlékezett. Gyorsan túltette magát rajta, kezei önmaguktól mozdultak, ahogy elrendezte felszerelését, felmálházta hátasát és nyeregbepattant. Vissza se nézve indult tovább.
A draklen vicsorgó szája ujjnyira volt csak arcától, de nem ez rettentette meg. Mintha csak külső szemlélője lenne önnön cselekedeteinek, úgy fordult ki a halálosnak szánt ölelésből, szúrta meg ellenfelét, lépett oldalra és vetette meg lábát az ellentámadást várva. Minden mintaszerűen történt, mint annyiszor már. Ezerszer? Tízezerszer? Valahol számolta, de nem tudta volna megmondani. Felismerte a helyet – egy citadella volt, érezhető volt a szél erején, ahogy ily magasságban tépte a köpenyét és szakállán át is marta arcát. Szakáll? Beletúrt, mintha nem is értené, hogy lehet ez is a része. Az építmény legmélyén lévő ládához kuporodott, egy rutinszerű mozdulattal pattintotta fel és tette el a zsákmányt – egy pillanattal később meg sem tudta volna mondani, mi is volt az. Megvakarta fejét – körme töredezettek, mint régen, legalább ez nem változott -, kiköpött oldalra és kitúrt valamit orrából, melyet a falra kent. Véres volt, mégsem érzett fájdalmat sehol a testében. Éhes volt, mint mindig. Ideje indulni.
A halálfejes kendő világosan mutatta, merre is jár, de nem emlékezett rá, hogy miért is pont ide jött. Az egyik hely, olyan, mint a másik. Sűrű dzsungelek, kietlen sivatagok. Csaták, vér, mágia, győzelem. Lábnyomok a földön, sirályok a vitorla felett az égben. Érző és létező lények, némelykor fajuk nagyjai, máskor csak pondrók, gólemek, elementálok, sárkányok, repülő, kúszó, mászó, úszó, lebegő, ásó lények. Mind ugyanolyan. Megannyi név. Megannyi halál. Gyűrűk, láncok, páncélok, fegyverek. Változott valami? Szerette volna hinni, hogy igen. És azóta? Erre nem tudott válaszolni. Csak összevont szemöldökkel nézte a messzeséget, a csillagokat – mikor is nézte őket utoljára? – és nem érzett semmit sem. Belevágta a földbe lándzsájának végét, mire a hó körötte tüstént megfeketedett; sóhajtott – sose hallott módon – és útnak eredt. Ismerte ezt a tájat s eszébe jutott, hogy északra van pár kifosztásra váró település. Vér. Mágia. Győzelem. Ideje indulni. | | |
|
