|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés| [Nyul] Döglött Guminyulak hevernek mindenfele |
2381. nap :: Egy új élet hajnalán
Születés
Egy szimpla kis elf volt, egészen addig a pillanatig. 157 évével egy fiatal kis suhanc, aki el-elbohóckodott a tünde íjával, lövöldözött purifikátorokra, harcolt acélkolosszussal, beintett a városi őrjáratnak, aztán lihegve menekült, nehogy úgy összeverjék, hogy dem szárnyán szálljon… Már pedzegette a határait, amikor a kisebb quwarg isten csáprágóját törte le, s tűzte övére, az első gondolata az volt, milyen lehet a nagyobb quwarg istent Leah-hoz küldeni. Azt az elvet tartotta, hogy „több vagyok, mint amit ölök” – amikor negyed órán át rángatta ki a biami kvazárlándzsát az élőholt ősmágus fejéből, mert úgy átszúrta, arra gondolt, most nincs nála hatalmasabb varázsló. Nagyképű volt, kétség sem fért hozzá. Kudarcait is úgy élte meg, ha futni kellett, mintha az ellenfél menekült volna el fél lábbal, több sebből vérezve – valahova meghalni.
Sokat álmodozott, sokat üldögélt fák tövében. A madarakat bámulta, közben valami ismeretlen fűnek a szárát rágcsálta, és fütyörészett. Elmélkedett – azon, hogy milyen lesz majd elf nagypapának lenni, egyszer letelepedni, békésen éldegélni egy városban, mondjuk Alanorban, megviccelni a városlakókat… Elmenni a várostól északnyugatra fekvő tóhoz, és ott horgászgatni… Mindeközben elszenderedett, és arra ébredt, hogy zúg a feje. Két apró pont volt a nyakán. Felállt, és úgy érezte, hogy repül. Dombok felett, vártornyokat látott, quwarg nagyságúnak tűnő embereket, elfeket… Aztán magára eszmélt. Megrázta a fejét, és a fejfájás elmúlt, a repülés is. Csak egyvalami maradt: a lüktetés. Úgy érezte, izzani kezd a vére, s a szíve a torkában dobog.
Ez az érzés azóta sem múlt el. Azóta is repülni vágyik, óriási fekete szárnyakat akar, és a zúgó fejfájást. Hallani, ahogy lüktet az ér a nyakán. Érezni a dobogást a torkában. Érezni, ahogy a fogait belemélyeszti egy jó vastag nyaki ütőérbe. Érezni a vér ízét. Érezni, ahogy a vér szétáramlik testében, s erősebb lesz, egyre erősebb. És még több vért akar.
Vár. Egy új élet hajnalára vár. | | |
|
