Csevegőszoba >> |
Szólj be itt:
|
[08:31] Garaz: "Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget! Ó, mondd,..." [18:25] Wolfy: koszi, raprobalok valamelyikre [18:25] Wolfy: az istenitelet bennem is felmerult, gondolom ott akkor 45%*30% lesz [17:13] Yoro: Agykifacsarás, esetleg istenítélet. Varázslat sebzések 70%-át lementi. [15:15] Wolfy: erositve a phua kupban neha necces az egyik karinak [15:15] Wolfy: van valami varazslat, amivel meg lehet hatni a sotet arnylenyt? [19:04] Ussuk_ki: thx [12:03] Salle: bocs, benéztem és a 3asra gondoltam :) Az nincs de v 96 és v 181 van bárhol. [11:58] Pjtor: barmelyik magustoronyban tanulhato [11:57] Yoro: Fekete mágustoronyban tanulható. [11:38] Roante: V 181 nekem van valahogy nyugaton [11:33] Salle: nincs [11:19] Ussuk_ki: VÁROSI TELEPORT II. nincs nyugaton, ugye? thx V [12:55] pterois: és micsoda meglepivel indult újra :) [10:39] játékvezető: Újraindult a táplálás.
| | Jelenleg bejelentkezve: | praater, Erynome, peterlukacsi 3 felhasználó | | Regisztrált: | 1132 felhasználó 1467 karakter Legutóbb: Pakmara | | Stílus:
| | Top 100 >> | Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban: | Felhasználó | # | Koc | 155 | Marcsa | 69 | Givangel | 66 | FlyXan | 57 | Spunk | 56 | Ababo | 54 | Annak | 44 | Zka | 43 | Fear'A Wee | 29 | cinty | 28 | Tudásbázis toplista: | Felhasználó | Tudás | Marcsa | 98.9145% | Annak | 98.0316% | FlyXan | 96.2788% | Yoro | 96.0561% | Zka | 95.1102% | skaven | 94.3475% | Amanda | 93.4365% | Balu | 92.5796% | Koc | 92.5603% | Spirit | 91.7419% |
|
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés[Dulmina] Az utókornak szeretettel | 351. nap :: Álom és valóság Megérkeztem a Fény Szentélyébe, és tudtam, hogy most már nem lehet baj: itt fog megszületni a második gyermekünk is. Sendielnek ugyan épp akadt még valami dolga, de a szokásos kis szobácskánkat már birtokba vette. Sőt, még egy kis meglepetést is hagyott nekem a kedvenc hintaszékemben: egy gyönyörű nyakláncot rejtett egy zenélő dobozkába. S ahogy meghatottan hallgattam kedvenc dalomat, megérkezett ő is, és énekelte a végét. „Megszolgálta” a jutalom-csókot! Az ékszerpróbából pedig ölelés lett, miután segített bekapcsolni hátul, és megcsodáltuk a tükörben a korábban szintén tőle kapott fülbevaló méltó kiegészítőjét a nyakamban. Az ölelésből pedig egy kellemes összebújós este kerekedett, és pihentető alvás, amíg még lehet. Másnap reggel aztán séta a városban, kéz a kézben, büszkén, boldogan. Hirtelen ötlettől vezérelve egy lassú tánc (vagy valami olyasmi; a baba mindenesetre lenyugodott a lágy ringatózástól) egy utcazenész muzsikájára, s az alkalmi közönségtől nem kis summa a látványosságért Sendiel félretett kalapjába. Amit persze nagylelkűen a bárdnak adott, csak egyetlen érme maradt meg véletlenül, és esett csilingelve a földre, alighogy pár lépést tettünk. Azon meg egy csokor illatos virágot vett nekem, mielőtt hazafelé indultunk, mert érzésem szerint igencsak közeledett az idő…
Akár így is lehetett volna, de csak a Szentély igaz a fenti történetből. Sendiel is itt van ugyan, de továbbra sem hajlandó se bocsánatot kérni tőlem, se tudomást venni a babáról. Így persze hiába próbál jópofáskodni, kicsit se jön be nekem… Nem, nem várom el, hogy találja ki, mi bajom van. Elmondtam, mi fáj. Elmondtam, de minek? Mintha nem is ő lenne, aki valamikor lenyűgözött a történeteivel, a dalaival, a figyelmességével. Mintha nem is ő lenne az apja ennek a gyermeknek, aki hamarosan megérkezik közénk, és akit tisztességgel fel akarok nevelni – de ez nem egyszemélyes feladat! | |
|