Ghalla Népe

[vendég] o Adatlapod o Változáslista o HIBA! o Szabályzat o FAQ
Csevegőszoba >>
Szólj be itt:
  
[22:21] Erynome: thord: gyere el a TF talira is, bár már nem a Lángban van:D
[21:57] thord: ohh, kb. három hónapjra, mióta újrakezdtem, minden este TF-ezek, most nem tudok mit kezdeni :D
[21:49] cabal: szombat estefelé
[21:39] thord: és mikortól lesz újra táplálás? :)
[20:28] Wolfy: szokas szerint jokor jutott eszembe hogy lepni kene...:)
[16:47] Tihor Miklós: 17 órakor leállitjuk a TF-et.
[13:11] Salle: 16-17 körülig szokott lenni általában.
[12:16] Spunk: Meddig lesz ma letöltés?
[08:49] Ussuk_ki: Oké, visszaolvastam. A haverom köszöni.
[08:48] Ussuk_ki: Ez valami WinUL beállítás, amúgy? :D Haverom kérdezi.
[18:31] Neal: most is kértem, de csak 1-et
[18:18] Erynome: de kérem is, azzal szoktuk legyezni magunkat, ha baromi meleg van :D
[18:17] Erynome: szerintem én is kértem 2-t nyomtatva
[17:35] Salle: Mondta valaki egyébként hogy nem megy , és mégis nyomtatva kérte?
[17:34] Salle: 3-t
 
Jelenleg bejelentkezve:

0 felhasználó
 
Regisztrált:
1133 felhasználó
1467 karakter
Legutóbb: Korrbak
 
Stílus:
 
Top 100 >>

Legtöbb bizonyítás a tudásbázisban:
Felhasználó#
Koc155
Marcsa69
Givangel66
FlyXan57
Spunk56
Ababo54
Annak44
Zka43
Fear'A Wee29
cinty28

Tudásbázis toplista:
FelhasználóTudás
Marcsa98.9145%
Annak98.0316%
FlyXan96.2788%
Yoro96.0561%
Zka95.1102%
skaven94.3475%
Amanda93.4365%
Balu92.5796%
Koc92.5603%
Spirit91.7419%
Vissza a naplókhoz o A napló tartalomjegyzéke o Régebbi bejegyzés o Frissebb bejegyzés
[Dulmina] Az utókornak szeretettel

316. nap :: Szeretlek!
Túl sok kacatot halmoztam már föl, így hát nem ártott egy kis rendet tenni a hátizsákomban. Ahogy kiborítottam belőle mindent, egy gyűrött papírlap is előkerült az aljából. Széthajtottam. Megborzongtam, ahogy megismertem a rajta található írást. Gyorsan visszahajtottam, és elsüllyesztettem a zsebem mélyére.

Már meg is feledkeztem minderről, mikor egy reggel különösen korán ébredtem, és képtelen voltam visszaaludni. Elnéztem hát Sendiel arcát, figyeltem, ahogy szuszog. Közben most is megcsodáltam a lepkeszárny-szemet a nyakában, ugyanúgy, mint akkor, a felelőtlen kis kalandja után – ami nélkül talán sosem értem meg, hogy mennyire szeret, és sosem találunk egymásra.

Erről hirtelen eszembe jutott a zsebemben lapuló papiros. Valami furcsa erő arra biztatott, hogy húzzam elő, és olvassam el a rajta található verset. Próbáltam elhessegetni a gondolatot, de végül csak engedelmeskedtem. Kibogarásztam a nem épp gyöngybetűket. A mondanivaló most is túlragyogta a külcsínt: egy csodálatos szerelmesvers lett a jutalmam.

Akár Sendiel is írhatta volna, annyira megérintett. Aztán bevillant, hogy mi lett a vége azzal, akitől valójában kaptam. Elszorult a torkom, ahogy előtörtek emlékeimből az utolsó levelének szavai. Annyira ellentétes volt a kettő, vajon melyik volt az igaz? És ha ez utóbbi is, miért nem hagyta, hogy a szépre emlékezzek vele kapcsolatban? Kicsordult a könnyem…

Nem tudom, meddig sírdogálhattam, de valahol jólesett. Sendiel kedves hangja rántott vissza a jelen valóságába: afelől érdeklődött finoman, hogy mi a baj. Szipogva feleltem, hogy semmi. Mellette tényleg semmi. Átöleltük egymást, és biztos voltam benne, hogy az ő karjaiban a helyem. Fölnéztem rá, és csak egy halk, de mélyen őszinte szó fért ki a számon: szeretlek!